MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
Magasabbrendű tenzorok<br />
Elsősorban az anyagmodellek bemutatásakor illetve használatakor lesz rájuk szükségünk.<br />
Vastag nagybetűkkel 207 fogjuk őket jelölni: C, D,….<br />
Megjegyzések a magasabbrendű tenzorokhoz:<br />
- Egy n-ed rendű tenzor általános alakja: Ai 1 i2 ..... i<br />
e e ...... e<br />
n i<br />
⊗<br />
1 i<br />
⊗ ⊗<br />
2<br />
i<br />
. Mechanikai<br />
n<br />
számításainkban elsősorban negyedrendű tenzorokra lesz szükségünk, ezeknek<br />
4<br />
3 = 81 elemük van, hiszen indexes jelöléssel alakjuk A<br />
i j k l<br />
módon írható fel.<br />
- Ha két másodrendű tenzort (A és B) tenzorszorzattal kapcsolunk össze, akkor egy<br />
negyedrendű D tenzort kapunk: D = A ⊗ B ↔ D<br />
i j k l<br />
= Ai j<br />
B<br />
k l<br />
.<br />
- Egy negyedrendű tenzor (A) és egy másodrendű tenzor (B) kétpont szorzata egy<br />
másodrendű tenzort ad eredményül: A :B = A B e ⊗ e .<br />
- Egy harmadrendű tenzor (A) és egy másodrendű tenzor (B) kétpont szorzata egy<br />
vektort ad eredményül: A :B = A B e .<br />
Tenzorok sajátértékei és sajátvektorai<br />
i j k j k i<br />
A mechanikai feladatoknál gyakran lesz szükségünk a sajátértékek számítására. A tenzorok<br />
viszonylag kicsiny mérete miatt a számításoknál elegendő az általánosított sajátértékfeladat<br />
karakterisztikus egyenletének megoldásával számítani a sajátértékeket. Az alábbi<br />
egyenletekben most összegzés nélkül használjuk az indexek ismétlését (λ az A tenzor<br />
keresett sajátértéke, ˆn a keresett sajátvektora):<br />
Anˆ = λ nˆ →( A− λ I ) nˆ<br />
= 0 → det( A− λ I) = 0→<br />
i j k l<br />
i i i i i i<br />
3 2<br />
λ I1λ I2λ<br />
I3 0,<br />
→ − + − = (F.36)<br />
ahol a karakterisztikus egyenlet együtthatóit a tenzor első, második és harmadik<br />
invariánsának nevezzük:<br />
-1<br />
I ( A) = tr A = λ + λ + λ , I ( A) = tr A det A = λ λ + λ λ + λ λ , (F.37)<br />
1 1 2 3 2 1 2 1 3 2 3<br />
3<br />
( A)<br />
= det( A)<br />
= λ1λ<br />
2λ<br />
3<br />
;<br />
I<br />
Az (F.36)-os egyenlet megoldására többféle módszer ismert. Alkalmazható Cardano 208<br />
képlete vagy valamelyik modern matematikai szoftver (Mathematica, Maple, stb.), de akár<br />
zsebszámológéppel is számíthatók az egyenlet gyökei a Simo-Hughes-féle algoritmus<br />
segítségével (lásd az elméleti részleteket a [ 15 ] alatti könyvben). Az algoritmus lépései:<br />
- Számítsuk ki az (F.37) alatti képletben felsorolt mindhárom invariánst.<br />
- Számítsuk ki az alábbi segédváltozókat:<br />
1 3 1 2 3<br />
r = ( − 2I1 + 9I1I2 − 27 I3) , q = ( I1 − 3 I2) , θ = arccos ( r / q ) .<br />
54 9<br />
k l<br />
i<br />
j<br />
207 Egyes könyvek speciális betűtípusokat használnak erre a célra. Ebben a jegyzetben ettől<br />
eltekintünk, de – megkülönböztetésül a másodrendű tenzoroktól – mindig pontosan megadjuk, hogy<br />
milyen tenzorral dolgozunk.<br />
208 Gerolamo Cardano (1501 – 1576) olasz matematikus. Elsősorban a harmadfokú egyenlet<br />
megoldására kidolgozott képletéről és kardántengely megalkotásáról ismert.<br />
10.06.20. 253