26.12.2014 Views

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />

Előadásvázlat<br />

Magasabbrendű tenzorok<br />

Elsősorban az anyagmodellek bemutatásakor illetve használatakor lesz rájuk szükségünk.<br />

Vastag nagybetűkkel 207 fogjuk őket jelölni: C, D,….<br />

Megjegyzések a magasabbrendű tenzorokhoz:<br />

- Egy n-ed rendű tenzor általános alakja: Ai 1 i2 ..... i<br />

e e ...... e<br />

n i<br />

⊗<br />

1 i<br />

⊗ ⊗<br />

2<br />

i<br />

. Mechanikai<br />

n<br />

számításainkban elsősorban negyedrendű tenzorokra lesz szükségünk, ezeknek<br />

4<br />

3 = 81 elemük van, hiszen indexes jelöléssel alakjuk A<br />

i j k l<br />

módon írható fel.<br />

- Ha két másodrendű tenzort (A és B) tenzorszorzattal kapcsolunk össze, akkor egy<br />

negyedrendű D tenzort kapunk: D = A ⊗ B ↔ D<br />

i j k l<br />

= Ai j<br />

B<br />

k l<br />

.<br />

- Egy negyedrendű tenzor (A) és egy másodrendű tenzor (B) kétpont szorzata egy<br />

másodrendű tenzort ad eredményül: A :B = A B e ⊗ e .<br />

- Egy harmadrendű tenzor (A) és egy másodrendű tenzor (B) kétpont szorzata egy<br />

vektort ad eredményül: A :B = A B e .<br />

Tenzorok sajátértékei és sajátvektorai<br />

i j k j k i<br />

A mechanikai feladatoknál gyakran lesz szükségünk a sajátértékek számítására. A tenzorok<br />

viszonylag kicsiny mérete miatt a számításoknál elegendő az általánosított sajátértékfeladat<br />

karakterisztikus egyenletének megoldásával számítani a sajátértékeket. Az alábbi<br />

egyenletekben most összegzés nélkül használjuk az indexek ismétlését (λ az A tenzor<br />

keresett sajátértéke, ˆn a keresett sajátvektora):<br />

Anˆ = λ nˆ →( A− λ I ) nˆ<br />

= 0 → det( A− λ I) = 0→<br />

i j k l<br />

i i i i i i<br />

3 2<br />

λ I1λ I2λ<br />

I3 0,<br />

→ − + − = (F.36)<br />

ahol a karakterisztikus egyenlet együtthatóit a tenzor első, második és harmadik<br />

invariánsának nevezzük:<br />

-1<br />

I ( A) = tr A = λ + λ + λ , I ( A) = tr A det A = λ λ + λ λ + λ λ , (F.37)<br />

1 1 2 3 2 1 2 1 3 2 3<br />

3<br />

( A)<br />

= det( A)<br />

= λ1λ<br />

2λ<br />

3<br />

;<br />

I<br />

Az (F.36)-os egyenlet megoldására többféle módszer ismert. Alkalmazható Cardano 208<br />

képlete vagy valamelyik modern matematikai szoftver (Mathematica, Maple, stb.), de akár<br />

zsebszámológéppel is számíthatók az egyenlet gyökei a Simo-Hughes-féle algoritmus<br />

segítségével (lásd az elméleti részleteket a [ 15 ] alatti könyvben). Az algoritmus lépései:<br />

- Számítsuk ki az (F.37) alatti képletben felsorolt mindhárom invariánst.<br />

- Számítsuk ki az alábbi segédváltozókat:<br />

1 3 1 2 3<br />

r = ( − 2I1 + 9I1I2 − 27 I3) , q = ( I1 − 3 I2) , θ = arccos ( r / q ) .<br />

54 9<br />

k l<br />

i<br />

j<br />

207 Egyes könyvek speciális betűtípusokat használnak erre a célra. Ebben a jegyzetben ettől<br />

eltekintünk, de – megkülönböztetésül a másodrendű tenzoroktól – mindig pontosan megadjuk, hogy<br />

milyen tenzorral dolgozunk.<br />

208 Gerolamo Cardano (1501 – 1576) olasz matematikus. Elsősorban a harmadfokú egyenlet<br />

megoldására kidolgozott képletéről és kardántengely megalkotásáról ismert.<br />

10.06.20. 253

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!