MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
Hasonló módon megismételhetjük ∆ S behelyettesítését a második és harmadik egyenletbe,<br />
és így végül újabb két egyenlethez jutunk a normálfeszültségek és a tömegerők közötti<br />
kapcsolat leírására.<br />
A nyírófeszültségekre vonatkozó egyenleteket hasonló módon kapjuk. Deriváljuk például a<br />
második Cauchy-egyenletet z, a harmadikat pedig y szerint (éppen fordítva, mint az előbb),<br />
majd adjuk össze őket:<br />
2 2 2 2 2<br />
2<br />
∂ τ<br />
y x<br />
∂ σy<br />
∂ τ<br />
y z<br />
∂ τ<br />
z x<br />
∂ τ<br />
z y ∂ σ ⎛ g<br />
z<br />
∂g<br />
∂ ⎞<br />
z y<br />
+ + + + + =− +<br />
.<br />
2 2<br />
x z y z z x y y y z y z<br />
(10.56)<br />
∂ ∂ ∂ ∂ ∂ ∂ ∂ ∂ ∂ ∂ ⎜⎝<br />
∂ ∂ ⎟⎠<br />
Helyettesítsük be most az anyagmodellek egyenleteit az ötödik kompatibilitási egyenletbe<br />
(lásd a kilencedik előadást), majd ebbe az egyenletbe írjuk be az előzőleg a Cauchyegyenletek<br />
átalakításával kapott alakot:<br />
2 2<br />
∂ σx<br />
ν ∂ S ∂ ⎡ ∂τ<br />
y z<br />
∂τ<br />
z x<br />
∂τ ⎤<br />
x y<br />
− = − + +<br />
,<br />
(10.57)<br />
∂y ∂ z 1+ ν ∂y ∂z ∂x ⎢ ∂x ∂y ∂z<br />
⎥<br />
⎣<br />
⎦<br />
2 2 2 2<br />
2<br />
∂ σ ∂ τ<br />
y z<br />
∂ τ<br />
x<br />
z x<br />
∂ τx y ν ∂ S<br />
+ − − − = 0 . (10.58)<br />
2<br />
∂y ∂z ∂x ∂x ∂y ∂x∂ z 1+ ν ∂y ∂z<br />
Innen:<br />
2<br />
1 ∂ S ⎛∂g<br />
∂g<br />
⎞<br />
z y<br />
∆τ<br />
y z<br />
+ = − +<br />
.<br />
1 y z y z<br />
(10.59)<br />
+ υ ∂ ∂ ⎜⎝<br />
∂ ∂ ⎟⎠<br />
A másik két (még föl nem használt) kompatibilitási egyenlet segítségével újabb két képlethez<br />
jutunk. Összefoglalva a hat egyenletet:<br />
∂g<br />
2<br />
1 ∂ S ν ∂g x y ∂g z<br />
∂g<br />
x<br />
∆σx + = − + + − 2 ,<br />
2 ⎜<br />
⎟<br />
1+ ν ∂x 1− ν ⎝ ∂x ∂y ∂z ⎠ ∂x<br />
⎛ ∂g<br />
⎞ ∂g<br />
2<br />
1 ∂ S ν ∂g<br />
x y ∂gz<br />
y<br />
∆σy + = − + + − 2 ,<br />
2 ⎜<br />
⎟<br />
1+ ν ∂y<br />
1− ν ⎝ ∂x ∂y ∂z<br />
⎠ ∂y<br />
⎛ ∂g<br />
⎞<br />
2<br />
1 ∂ S ν ∂g x y ∂gz ∂gz<br />
∆σz + = − + + − 2 ,<br />
2 ⎜<br />
⎟<br />
1+ ν ∂z<br />
1− ν ⎝ ∂x ∂y ∂z<br />
⎠ ∂z<br />
2<br />
1 ∂ S ⎛ ∂g<br />
y ∂g<br />
⎞<br />
x<br />
∆ τ<br />
x y<br />
+ = − ⎜ + ⎟ ,<br />
1+ υ ∂x ∂y ⎝ ∂x ∂y<br />
⎠<br />
2<br />
1 ∂ S ⎛ ∂g<br />
z<br />
∂g<br />
∆ τ<br />
x z<br />
+ = − ⎜ +<br />
1 + υ ∂x ∂z ⎝ ∂x ∂z<br />
2<br />
1 ∂ S ⎛ ∂g<br />
∂g<br />
z<br />
∆ τ<br />
y z<br />
+ = − ⎜ +<br />
1+ υ ∂y ∂z ⎝ ∂y ∂z<br />
⎛<br />
x<br />
y<br />
⎞<br />
⎟ ,<br />
⎠<br />
⎞<br />
⎟ .<br />
⎠<br />
⎞<br />
(10.60)<br />
Ezeket az összefüggéseket Beltrami 152 -Michell 153 -egyenleteknek hívjuk, a<br />
peremfeltételekkel kiegészítve ezek alkotják az erőmódszer peremértékfeladatát.<br />
Megjegyezzük, hogy a tömegerők nélküli alakot szokás Beltrami-egyenleteknek nevezni.<br />
Eugenio Beltrami arcképe.<br />
152 Eugenio Beltrami (1835 – 1899) olasz matematikus, elsősorban geometriával foglalkozott.<br />
153 John Henry Michell (1863 – 1940) kiváló ausztrál matematikus. Beltrami és Michell részletes<br />
életrajza a tanszéki honlapról letölthető.<br />
10.06.20. 165