MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
⎡u1<br />
⎤<br />
u = ui<br />
= u =<br />
⎢<br />
u<br />
⎥<br />
⎢ 2 ⎥<br />
, (F.10/a)<br />
⎢⎣<br />
u ⎥<br />
3 ⎦<br />
vagy például ugyanez sorvektorként:<br />
T<br />
u = u u u . (F.10/b)<br />
Másodrendű tenzorok 205<br />
[ ]<br />
1 2 3<br />
Többnyire a mechanikai feszültségek és alakváltozások megadására fogjuk őket használni.<br />
Jelölésükre a vastagon szedett nagybetűket, vagy a vastagon szedett görög betűket használjuk<br />
(kivéve most is az indexes illetve mátrixos jelölést), például: σ, ε, A,B ,....<br />
Fontos megjegyzések a jegyzetben használt tenzorokhoz:<br />
- A másodrendű tenzort az alábbiak szerint definiáljuk:<br />
a = B c , (F.11)<br />
ahol a B tenzor az a és c vektorok között kapcsolatot leíró lineáris operátor. A<br />
másodrendű tenzor 3 x 3, vagyis összesen kilenc elemet tartalmaz, szokásos indexes<br />
jelölési módja így: B . A két vektor közötti kapcsolat indexes és lineáris algebrai<br />
írásmóddal:<br />
i j<br />
a = B c , a = B c.<br />
(F.12)<br />
i i j j<br />
- Gyakran fogjuk használni egyenleteinkben két vektor tenzor- (más<br />
elnevezéssel direkt-, mátrix-, diád-) szorzatát. Ennek szimbolikus alakja:<br />
u ⊗ v , (F.13)<br />
205 A „tenzor” elnevezés latin eredetű (tensi: nyújtani, feszíteni), mechanikai alkalmazásokból terjedt<br />
el más szakterületekre is.<br />
Első matematikai definíciója William Rowan Hamiltontól (lásd az első fejezet lábjegyzetét)<br />
származik 1846-ból, mechanikai alkalmazásként pedig először Woldemar Voigt (lásd az 5. fejezet<br />
lábjegyzetét) 1898-as publikációjában olvashatunk róla. A tenzorszámítás jórészt ma is használatos<br />
matematikai technikáját Gregorio Ricci-Curbastro (1853 -1925, olasz matematikus) dolgozta ki az<br />
1890-es években.<br />
Fogalmát ma már a természettudományok számos területén használják, legáltalánosabb definícióját<br />
pedig a matematika csoportelméleti (az algebrai struktúrák elemzésével foglalkozó tudományág)<br />
meghatározása szerint szokták megadni: eszerint a tenzorok olyan mennyiségek, amelyek az<br />
önábrázolás direkt szorzatai szerint transzformálódnak. A direkt szorzatban előforduló tényezők<br />
száma szerint nevezzük a tenzorokat első-, másod-, harmad- stb. rendűnek. Más tudományterületek<br />
(absztrakt algebra, geometriai vektoralgebra, kategóriaelmélet, matematikai fizika, lineáris algebra)<br />
ettől eltérő definíciókat is használnak. Mi ebben a tárgyban feladataink jellege miatt elsősorban a<br />
lineáris algebrában szokásos meghatározást fogadjuk el, az itteni Függelékben közölt definíció<br />
ehhez illeszkedik.<br />
Megjegyezzük, hogy egyes műszaki munkákban is szokás a vektorokat elsőrendű-, a skalárokat<br />
pedig nulladrendű tenzorokként definiálni. Mi nem követjük ezt a jelölésmódot, és a tenzor<br />
elnevezést csak a másod- illetve magasabbrendű változatokra fogjuk használni.<br />
10.06.20. 249