26.12.2014 Views

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

MECHANIKA - MSc

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />

Előadásvázlat<br />

Nagyméretű tárcsánál r → ∞ esetén elvárható, hogy a megoldás a külső terhelő<br />

feszültséghez tartson, vagyis σ = p és σ =τ = 0 .<br />

x<br />

y<br />

Fejezzük ki a feladatban használt – és polárkoordináta-rendszerben felírt –<br />

feszültségkomponenseket a vízszintes terhelő komponens segítségével:<br />

2 1<br />

2 1<br />

σr<br />

= σ x cos ϑ = p(1<br />

+ cos 2ϑ),<br />

σϑ = σ x sin ϑ = p(1<br />

− cos 2ϑ),<br />

2<br />

2<br />

1<br />

τr ϑ = − σ x sin ϑcos<br />

ϑ = − psin<br />

2ϑ<br />

.<br />

2<br />

A lyuktól távoli tartományokban uralkodó tiszta húzás jól jellemezhető egy egyszerű<br />

feszültségfüggvénnyel:<br />

1 2 1 2 2 1 2<br />

F0 = σ x y = σ xr<br />

sin ϑ = σ xr<br />

(1 − cos 2ϑ)<br />

.<br />

2 2<br />

4<br />

A lyuk környezetének vizsgálatára alkalmas feszültségfüggvényt ennek mintájára<br />

célszerű felépíteni. Kirsch szerint egy lehetséges ajánlás erre a függvényre:<br />

F ( r,<br />

ϑ)<br />

= F1 ( r)<br />

− F2<br />

( r)cos2ϑ<br />

.<br />

Helyettesítsük be ezt a biharmonikus differenciálegyenlet polárkoordinátás alakjába:<br />

2<br />

⎛<br />

2<br />

2<br />

d 1 d ⎞ ⎛ d 1 d 4 ⎞<br />

∆∆ F = ⎜ ⎟<br />

1(<br />

) ⎜<br />

⎟<br />

+<br />

+<br />

2 ( )cos 2ϑ = 0<br />

2<br />

F r<br />

+ −<br />

2<br />

2<br />

F r<br />

⎝ dr r dr ⎠ ⎝ dr r dr r ⎠<br />

Mivel ennek minden ϑ szögre teljesülnie kell, a feltételből két egyenlet adódik:<br />

2<br />

⎛<br />

2<br />

2<br />

d 1 d ⎞ ⎛ d 1 d 4 ⎞<br />

⎜ ⎟<br />

1(<br />

) 0, ⎜<br />

⎟<br />

+ =<br />

2 ( ) = 0<br />

2<br />

F r<br />

+ −<br />

2<br />

2<br />

F r .<br />

⎝ dr r dr ⎠ ⎝ dr r dr r ⎠<br />

Az első egyenlet ugyanaz, mint a polárkoordinátákkal felírt, szimmetrikus esetre<br />

vonatkozó biharmonikus alak (Euler-féle differenciálegyenlet), így megoldása is<br />

megegyezik az előzőekben levezetettel:<br />

2 2<br />

F1 ( r)<br />

= c1<br />

+ c2<br />

ln r + c3r<br />

+ c4r<br />

ln r .<br />

A második egyenletet részletesen kifejtve a következőt kapjuk:<br />

4<br />

3<br />

2<br />

d F2<br />

2 d F2<br />

9 d F2<br />

9 dF2<br />

+ − + = 0.<br />

4<br />

3 2 2 3<br />

dr r dr r dr r dr<br />

m<br />

Ez az egyenlet is nagyon hasonlít az Euler-féle egyenletre, megoldását szintén cr<br />

alakban keressük. Behelyettesítve a differenciálegyenletbe, az<br />

4 3 2<br />

m − 4m<br />

− 4m<br />

+ 16m=<br />

0<br />

egyenlethez jutunk, melynek megoldásai: m = 0,-2,2 és 4. Így<br />

1 2 4<br />

F 2 ( r)<br />

= c5<br />

+ c6<br />

+ c<br />

2 7r<br />

+ c8r<br />

.<br />

r<br />

Behelyettesítve a feszültségfüggvény végleges alakját az egyes<br />

feszültségkomponensekre kapott korábbi polárkoordinátás összefüggésekbe:<br />

c2<br />

⎛ 4c5<br />

6c6<br />

⎞<br />

σr<br />

= + 2c3<br />

+ c4<br />

(1 + 2ln r)<br />

− ⎜ + + 2c7<br />

⎟cos2ϑ<br />

,<br />

2<br />

2 4<br />

r<br />

⎝ r r ⎠<br />

Ezeknek a feszültségeknek r → ∞ esetén a bevezetőben megadott<br />

feszültségkomponensekhez kell tartaniuk, azok értékét és képlettel kifejezett alakját is<br />

felvéve. A feszültségeknek emellett ki kell elégíteniük a lyuk szabad peremén<br />

figyelembeveendő peremfeltételt is, nevezetesen: σr =τr<br />

ϑ = 0 , ϑ bármilyen értékére.<br />

Mindezeket figyelembe véve a paraméterek:<br />

x y<br />

2<br />

2<br />

10.06.20. 178

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!