MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
MECHANIKA - MSc
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Bojtár: Mechanika <strong>MSc</strong><br />
Előadásvázlat<br />
Nagyméretű tárcsánál r → ∞ esetén elvárható, hogy a megoldás a külső terhelő<br />
feszültséghez tartson, vagyis σ = p és σ =τ = 0 .<br />
x<br />
y<br />
Fejezzük ki a feladatban használt – és polárkoordináta-rendszerben felírt –<br />
feszültségkomponenseket a vízszintes terhelő komponens segítségével:<br />
2 1<br />
2 1<br />
σr<br />
= σ x cos ϑ = p(1<br />
+ cos 2ϑ),<br />
σϑ = σ x sin ϑ = p(1<br />
− cos 2ϑ),<br />
2<br />
2<br />
1<br />
τr ϑ = − σ x sin ϑcos<br />
ϑ = − psin<br />
2ϑ<br />
.<br />
2<br />
A lyuktól távoli tartományokban uralkodó tiszta húzás jól jellemezhető egy egyszerű<br />
feszültségfüggvénnyel:<br />
1 2 1 2 2 1 2<br />
F0 = σ x y = σ xr<br />
sin ϑ = σ xr<br />
(1 − cos 2ϑ)<br />
.<br />
2 2<br />
4<br />
A lyuk környezetének vizsgálatára alkalmas feszültségfüggvényt ennek mintájára<br />
célszerű felépíteni. Kirsch szerint egy lehetséges ajánlás erre a függvényre:<br />
F ( r,<br />
ϑ)<br />
= F1 ( r)<br />
− F2<br />
( r)cos2ϑ<br />
.<br />
Helyettesítsük be ezt a biharmonikus differenciálegyenlet polárkoordinátás alakjába:<br />
2<br />
⎛<br />
2<br />
2<br />
d 1 d ⎞ ⎛ d 1 d 4 ⎞<br />
∆∆ F = ⎜ ⎟<br />
1(<br />
) ⎜<br />
⎟<br />
+<br />
+<br />
2 ( )cos 2ϑ = 0<br />
2<br />
F r<br />
+ −<br />
2<br />
2<br />
F r<br />
⎝ dr r dr ⎠ ⎝ dr r dr r ⎠<br />
Mivel ennek minden ϑ szögre teljesülnie kell, a feltételből két egyenlet adódik:<br />
2<br />
⎛<br />
2<br />
2<br />
d 1 d ⎞ ⎛ d 1 d 4 ⎞<br />
⎜ ⎟<br />
1(<br />
) 0, ⎜<br />
⎟<br />
+ =<br />
2 ( ) = 0<br />
2<br />
F r<br />
+ −<br />
2<br />
2<br />
F r .<br />
⎝ dr r dr ⎠ ⎝ dr r dr r ⎠<br />
Az első egyenlet ugyanaz, mint a polárkoordinátákkal felírt, szimmetrikus esetre<br />
vonatkozó biharmonikus alak (Euler-féle differenciálegyenlet), így megoldása is<br />
megegyezik az előzőekben levezetettel:<br />
2 2<br />
F1 ( r)<br />
= c1<br />
+ c2<br />
ln r + c3r<br />
+ c4r<br />
ln r .<br />
A második egyenletet részletesen kifejtve a következőt kapjuk:<br />
4<br />
3<br />
2<br />
d F2<br />
2 d F2<br />
9 d F2<br />
9 dF2<br />
+ − + = 0.<br />
4<br />
3 2 2 3<br />
dr r dr r dr r dr<br />
m<br />
Ez az egyenlet is nagyon hasonlít az Euler-féle egyenletre, megoldását szintén cr<br />
alakban keressük. Behelyettesítve a differenciálegyenletbe, az<br />
4 3 2<br />
m − 4m<br />
− 4m<br />
+ 16m=<br />
0<br />
egyenlethez jutunk, melynek megoldásai: m = 0,-2,2 és 4. Így<br />
1 2 4<br />
F 2 ( r)<br />
= c5<br />
+ c6<br />
+ c<br />
2 7r<br />
+ c8r<br />
.<br />
r<br />
Behelyettesítve a feszültségfüggvény végleges alakját az egyes<br />
feszültségkomponensekre kapott korábbi polárkoordinátás összefüggésekbe:<br />
c2<br />
⎛ 4c5<br />
6c6<br />
⎞<br />
σr<br />
= + 2c3<br />
+ c4<br />
(1 + 2ln r)<br />
− ⎜ + + 2c7<br />
⎟cos2ϑ<br />
,<br />
2<br />
2 4<br />
r<br />
⎝ r r ⎠<br />
Ezeknek a feszültségeknek r → ∞ esetén a bevezetőben megadott<br />
feszültségkomponensekhez kell tartaniuk, azok értékét és képlettel kifejezett alakját is<br />
felvéve. A feszültségeknek emellett ki kell elégíteniük a lyuk szabad peremén<br />
figyelembeveendő peremfeltételt is, nevezetesen: σr =τr<br />
ϑ = 0 , ϑ bármilyen értékére.<br />
Mindezeket figyelembe véve a paraméterek:<br />
x y<br />
2<br />
2<br />
10.06.20. 178