J-94110

n m
k T( E T.-E T.)S+S r(s)
F _ lim 1 1 ____
= S
( 6
-*° s(l +sT)---(l+sT )
1 n
2
Itt s r(s) az s-ben kvadrátikus és annál magasabb fokú tagokat jelöli. A
határátmenetet elvégezve
F=k [X T .- E x .] (6,2id)
1 1
1 1
A T\ ill. komplex értékek is lehetnek, de az összegezéskor - mi vei
mindig konjugált párjukkal együtt fordulnak elő - a képzetes részeik
kiesnek.
Ha a (6.1 l-nek) megfelelő valós együtthatójú modellt használjuk,
másodfokú tényezőkből az s-ben 1ineáris tagok 2^T Q ill. 2^xQ együtthatói
kerülnek be a (6.21d) szerinti összegezésbe.
Az átviteli függvény nevezőjének időállandó i növelik, számiá1 ójának
időál landói csökkent ik a szabályozási területet. A szabályzási TORAIÉT
segítségével definiálható az egyenértékű időkésés 11 eVV ckjj
holtidő, amely annak a k^ amplitudójú ugrás függvé nyne k t=0-!O • ^ ! ^
e11o1ási ideje, amelynek a tényleges átmeneti függvénnyé 1
szabályozási területe van.
T = — % — = IT-Zx (6.22)
e k T
- 2 1 c )
>n< •
Az átmeneti függvénynek az állandósult érték fölé lendülése a 6.2b ábra
szerint csökkent i a szabályozási területet. Nagy túllendülés
megbízhatat1anná teszi a késleltetésnek az egyenértékű időkéséssel való
jellemzését, hiszen a nagyobb túllendülést az időkésés csökkenéseként
értékeli. Ugyancsak hamis képet ad akkor is, ha az állandósult ál lapot
periodikus lengésekkel ál 1 be, mert a különböző előjelű területrészek
kompenzálják egymást. E hátrányok miatt sokszor előnyösebb a négyzetes
szabályozási terület használata.
6.3 Impulzusátviteli függvény
Folytonos idejű rendszer diszkrét idejű modelljében az impulzusátviteli
függvény a kimenő és a bemenő impulzussorozatok z transzformáltjának Ö
hányadosa.
A diszkrét model1 a tartószervet is magába foglalja.
Egy egytárolós tag átviteli és zérusrendű tartással képzett
impulzusátviteli függvénye közötti összefüggés (6.1 pé1da):
113