J-94110

folytonos idejű kimenő jelet. Gépi számításkor a számítási lépésközt egy
mintavételi intervallum kellő sűrűségű - pl. r részre való - felosztása
adja. Mivel a gépi eljárások a folytonos idejű műveleteket digitálisan
szimulálják, előfordulhat, hogy a szimuláció torzításai miatt a
kiszámított y jel a mintavételi pontokban sem egyezik meg az y^ diszkrét
idejű jellel. (A MATLAB használatakor is ez következik be, mert az Isim
utasítás a bemenő jel ugrásait korrigálja, így nem pontosan az u
rí
lépcsős függvény által keltett kimenő jelet határozza meg. ) Az eltérés
kiküszöbölése érdekében célszerűbb a kimenő jelet diszkrét idejű
eljárással olyan mintavételezett jelként kiszámítani, amelyet az időbe 1:
aláoszt ásnak megfelelő T /r lépésközzel mintavételezett u^ jel h;z
létre a szakasz ugyanilyen mintavételi időre vonatkozó impulzusátvite 1:
függvényén. (A 9.6 példa y görbéit pl. a T =
1 mintavételi intervallum
részre való osztásával T s/10=0, 1 lépésközű diszkrét függvénykér.:
határoztuk meg az u görbe t=0, 1; 0,2 stb. időpontbei i értékeivel és a.
H
dlsim utasítással. így minden mintavételi intervallumon be1ü1 =.
folytonos idejű görbe 10 pontját kaptuk.)
9.8 Példa
Egy szabályozási kör w (s) átviteli függvényű folytonos idejl
szakaszból, (z) impulzusátviteli függvényű diszkrét szabályozóból eE
H zérusrendű tartószervből ál 1. A mintavételezési idő T =1. A szakasz
s
bemenetére y^ folytonos idejű zavaró jel hat (9.21a ábra). Határozz
meg a szabályozási kör diszkrét modelÍjét.
f ) = 1 = 0, 1
S J
p 1+lOs s+0,1
-0,2t ( }_ 1
y 6 ; y l S }
z z
A szakasz diszkrét átviteli függvénye
0 9 5 2
r °>
s+0,2 (9.73a-c)
W
pd z-0,9048 (9.74)
A kör diszkrét idejű hatásvázlata a szabályozó és a szakasz
impulzusátvitel i függvényeinek soros kapcsolásából épül fel. Ebber
azohban az y^ jel bemeneti pontja nem jelenik meg, ezért az 5 r
pé1dában követett eljárással a jelet mintavételezett formában a szakasz
kimenetére kel 1 áthelyezni, amely a diszkrét hat ás váz1at ban is
megtalálható.
232