J-94110

alakú komponens is megjelenik, amelynek időfüggvénye alternáló előjelű
esi 1lapodó impulzussorozat (9.17a ábra}. Ezt a tartószerv a
szakadozottan jelölt fi/2 körfrekvenciájú négyszöghulIámmá alakítja (fi a
mintavételezési körfrekvencia). Kedvezőtlen esetben hatására a kimenő
jelben olyan oszci1láció alakulhat ki, amely a mintavételi pontokban
csak mérsékelten vagy egyáltalán nem érzékelhető, de a folytonos idejű
kimenő jelben a mintavételi pontok között meg nem engedhető lengést
jelenthet (intersampling oscillation). Magának az irányító jelnek az
erős oszci1lációja sem előnyös, mert a beavatkozó szervet rángatja.
Ezért a diszkrét mode11 alapján történő méretezéskor azt is vizsgálni
kel1, hogy a zárt kör folytonos idejű kimenő jelében nincs-e számottevő
lengés a mintavételi pontok között. Ilyen lengés elvileg akkor alakulhat
ki, ha a zárt körben az irányító jel diszkrét átviteli függvényének
negat ív valós pólusai is vannak. Veszélyes mértékűvé azonban csak akkor
válik, ha a negatív valós pólusok az egységhez közeli értékűek. (Az
egységnél sokkal kisebb negat í v valós pólusok oszci1lációja gyorsan
esi 1lapodik). A veszélyes lengés forrásai általában a kompenzációs
algoritmus nevezőjében előforduló (z+g) típusú tagok, ezért a
mintavételi pontok közötti oszcilláció gyakorlatilag úgy kerülhető el,
hogy egyáltalán nem használunk ilyen típusú tagot a kompénzációban.
® 9.17 ábra
220