J-94110

átmenő aszimptota meredeksége mutatja. Ha azonban az pontot
kővető (-1) meredekségű aszimptota rövid, és Wj-nél (-2)
meredekségűre vált, a szögviszonyok torzulása következtében a két
közeli 'töréspont által reprezentált elsőfokú gyöktényezők másodfokú
lengő taggá olvadhatnak össze, amelynek a c ábra szerint w-nál van
kétszeres sarokpontja.
© © ©
6.34 ábra
Hasonló hatása lehet az 1/w^ nagyságrendű holtidőnek is, amely
azamplitudó diagramban nem is mutatkozik, de a fázisszöget úgy
megváltoztathatja, hogy a (-1) meredekségű aszimptota ellenére az
környékén a zárt kör másodfokú lengő tagként viselkedik.
c. ) Az O)»Ü)C szakaszon a zárt rendszer diagramjának sarokpontjai jó
közelítéssel megegyeznek a felnyitott kör diagramjának
sarokpontjaival, ami arra utal, hogy a töréspontoknak megfelelő
zérusok és pólusok mindkét rendszerben közel azonosak.
A visszacsatolás néhány jellegzetes alkalmazása:
Nemiineáris erősítő karakterisztika 1inearizálása.
A 6.35a ábra szerint a k átviteli tényezőjű tagot k^ átviteli tényezőjű
tagon keresztül visszacsatolva kk »1 feltétellel
& v
v ÜÍ-F- - - 4 - í 6 -
V V
átviteli tényezőjű taghoz jutunk, amelyben k ugyan sokkal kisebb, mint
e
a visszacsatolás nélküli k, de csak a visszacsatoló tagtól függ. Főleg
erősítőkben alkalmazott megoldás, amelynek célja a kapcsolás
1inearizálása és külső zavaroktól (pl. tápfeszültség változás) való
függetlenitése. Az aktív (elektronikus, pneumatikus, stb.) erősítők
önmagukban nem készíthetők kieiágítően lineárisra (k függ a bemenő
jeltől), a visszacsatolásban azonban nagypontosságú passzív elemekkel
(pl. ellenállás) jelfüggetlen k átviteli tényező alakítható ki, amely a
163
n o )