Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

való szembesülés lehetne, de nem az, a játék szabályai is tiszteletben tartatnak,van közvetítő, nem is egy. Az első számú a halott fia.Orczy József a sokadik sürgetésre megírt válaszában egy másik közvetítőreis utal, Bandira, aki „levélhordó Elysiumban”. A vergiliusi-dantei és aztán(Döbrentei révén) szalonosított változatban a reformkorban is visszatérőmotívum, a jeles személyiségek elíziumi szinkronléte adja a szokatlan szerzőhármashátterét.A versképződmény a levéltípusba sorolható, ugyanakkor a nyilvánosságignem jutott szövegtárgyak, a szétkallódott kézirategyüttesek sorába, hiszenaz összekeresés, a rekonstrukciós művelet nélkül csak az egyes szerzőkműveként, és lássuk be: egy valóságos megértési kísérlet töredékeként léteznének.284Hogyan kell egy verses művet olvasni, arra a XVIII. században megfogalmazottelvárásokkal is rendelkezünk, ehelyütt elég kettőre emlékeztetnünk,mindkettő a mentség válfajához tartozik.Kalmár György Teleki Józsefnek küldött levelében mint hallomásból vetthírt jelenti ki, hogy poémája megrostálását Telekire bízta a császár. Számára,aki tudja, hogy mindenkinél több tudásból alakította ki mindenségversét,egyetlen ember nem is alkothat szakvéleményt a sokféle tudást integráló műről,abban még egy Teleki is csak a neki tetsző részekről referálhatna. Hétpontban foglalja össze elvárásait az alkalmas szakreferenssel kapcsolatban,ezek közül az első a nyelvek, különösen a magyar nyelv beható ismeretérevonatkozik, az utolsó négy az előítélet-mentességre és a kizárólagos figyelemre,a második és a harmadik a mű, a haza és a szerzője iránti pozitív érzelmibeállítottságot tartalmazza! (A megértés feltétele ezek szerint a szeretet!)„2szor; Kívántatik, hogy az olyan ember, aki ezen Munkát magára merivállalni, úgy szeresse e Nyelvet, és a hazát is e részben, mint én3szor; akármelyik Censorban, közönségesen, megkívántatik, hogy úgyszeresse az Autort s annak Igyekezetit, mintha tulajdon maga volna, aki abbanmunkálkodnék.” 285Máig enigmatikusnak számító hexameteres költeményében, a ValóságosMagyar Ábécében, amely a Prodromus című, latin nyelvű, összehasonlítómagyar nyelvtudományi traktátus függelékeként jelent meg, Kalmár pedagógiaielképzeléseit is kifejti: az érzékszervek általi megismerés mozzanataitjavasolja a (személyre szabott) nevelés hajnalán, de ehhez a felügyelet felté-284 A rekonstrucióra történt kísérleteket lásd: Egyed Emese: Rejtőzők, sértettek, idegenek.In: Mit jelent a suttogásod? Szerk. 2002; uő: Fekete János utópiái. In: Teleki Téka Emlékkönyv1802–2002. Mv. 2002.285 Szelestei N. László (szerk.): Kalmár György, „a magyar nyelv szerelmese”. Piliscsaba2000. 101.107