Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

telét társítja, a beszélgetés, az írás és anyanyelven való írás, sőt az igen koránelkezdendő, halálig gyakorlandó versírás feladatát is!A másik mentség egy szerző műveire vonatkozó kétféle apológia: egyrésztBarcsay írja 1780. július 20-án keltezett magánlevélben, hogy a szerzőiszabadság korlátozását érzékeli a cenzúra működésében, de kíváncsi a konkrétumokrais:„Mi birt engem tudva levő verseimnek firkálására azt magad tudom általláttad,azért ha tsonkulás lett volna bennek, a tzélt el nem érvén, ’s inkább 286 ártalmasak,mint hasznosak lévén a Hazának, jól esett félre tételek: szeretném ugyantsak tudni, ki tett bennek jegyzést és melly tzikkelyekre?//[156v] Mert meg vallom, szomorunak tartanám, ha már anyira jutottunk volna,hogy a szabadságrol szollani szabad nem lenne – – –” 287Másrészt a szerkesztő, Batsányi mentegeti – nem ugyan ezt a verset,amely végül tudomásunk szerint saját korában sehol sem jelent meg, hanemBarcsaynak a Magyar Múzeumban megjelent és utólag feljelentés tárgyát képezőalkotását. (A Szabadság-vers értelmezésében segítségünkre van CsetriElek tanulmánya, amelyben Mályusz Elemér, Trócsányi Zsolt, Jancsó Elemérés Benda Kálmán megállapításaihoz képest határozottan állítja, hogyvolt ugyan erdélyi vonatkozása a Martinovics korában észlelhető politikaiszervezkedéseknek Erdélyben is, de inkább kelet-magyarországi (és nempartiumi), illetőleg erdélyi ágazatról beszélhetünk. 288 )2.2. Az alkotás mikéntjeiAmi az alkotás technikáit illeti: Földi János a közmondásokat tekinti minimálisés a szépség értéktartalmait hordozó nyelvi egységnek, amelyekkel aköltő eredményesen dolgozhat. (Ennek rendszerét, a szótárt a manapság számítógépbentárolt szövegfájlok, könyvtárak elődjének tekinthetjük.) A versírásmégis (Lowth szerint is, akit alaposan tanulmányozott) természettőlszármazott adottság, a szabályokat, amelyeket elfogad, alkalmaz, egyetemeseknekkell tekintenünk. 289 „Könyv, regula, anya nélkül” született magyarpoézist emleget, ami a zsenielmélet közelségét jelzi.Mit tesz a szerző?Molnár János értéktanában ellentétpárokként jelennek meg a lehetségesverselési módok: az újság versus oskolabéli mulatság (ahol az érték az új),286 . S inkább – fölébe írva.287 Egyed Emese (szerk.): Mennyei Barátom! Barcsay Ábrahám levelei Orczy Lőrinchez(1771–1789). Kv. 2001. (A továbbiakban: Egyed 2001.) 184–185.288 Csetri Elek: A magyar jakobinus mozgalom erdélyi összefüggései. In: Folytonosságvagy fordulat? A felvilágosodás kutatásának időszerű kérdései. Szerk. Debreczeni Attila.Debrecen 1996.289 Földi: „A versírás a természettől származott tehetség, mely törvények és parancsolatokalá később vonatott, nem egy időnek, sem egy népnek, hanem az egész emberi nemzetnek tulajdona.”Magyar Hírmondó II(1792). (dec. 21. sz. Toldaléka) 905–914.108