Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

téren. Az uralkodó azt akarta ekkor felmérni, milyen engedményekre hajlandóa magyar vezető réteg, de részben éppen Erdély és Horvátország kérdésemiatt az országgyűlés összehívására ekkor még nem került sor.Deák többek között azért is alkalmas tárgyalópartner volt, mert politikaieszménye az alkotmányos Habsburg-monarchia volt, csak így vélte biztosíthatónakMagyarország önállóságának, területi integritásának és a magyarságvezető szerepének fenntartását. Az egyik kortárs szerint Deák „nem bízott amagyar nemzet erejében kizárólag és feltétlenül; féltette ezt a nemzetiségektőlidebent és az európai nemzetközi viszonyoktól és érdekektől odakint”. 9141865 őszén Deák egy nagyobb cikk megírását tervezte Erdélyről, hogy „a reményés aggodalom között hányatott kebleket” megnyugtassa, tisztázza ahelyzetet és óvjon a túlzott reményektől és csalódásoktól, illetve irányt mutassona kérdésben, tekintve a számos valós és valótlan hírt, amely lábra kapottebben az időben. Hanák Péter elemezte, hogyan került a PragmaticaSanctio Deák gondolkodásának középpontjába, hogyan vált valóságos „politikaibibliává” 1865-re. 915 Ez Erdélyről szóló cikktervezetében is tetten érhető,ebben is a Pragmatica Sanctióból indult ki, erre alapozta érvelését. Azuniót – írta Deák – egy szentesített és eddig meg nem változtatott törvény iskimondja, amelyet Erdély törvényes országgyűlésén fogadtak el. „Ha tehát aVerwirkungstheoria megszűnt, fönn kell állani a jogilag meg nem szűnt s elnem vesztett alkotmánynak.” Éppen ezért az erdélyieket meg kell hívni az1865 végére összehívott magyar országgyűlésre: „Azok, kik az egyesüléstmindenben az 1848-i törvények szerint kívánják létrehozni, s azok is, kik azegyesülés kivitelének több pontjaira nézve talán eltérő véleményben vannak,egyedül e közös országgyűlésen adhatják elő jogosan és siker reményévelnézeteiket s kívánataikat, csak ott vétethetnek azok tárgyalás és elhatározásalá. Minden egyéb mód sikeretlen és alkotmányellenes.” 916Deák számba vette a románok azon kívánságát is, hogy ismerjék el őketErdély negyedik nemzetének. Hosszas jogi és történeti fejtegetés során bemutattaa sajátos erdélyi rendszert, amely eltér a magyar alkotmánytól. Kifejtetteez alkalommal is a magyar politkai nemzet tételét, amely ekkor és későbbis annyi vitát kavart: „Vannak itt is többféle nemzetiségek (ti. Magyarországon),azoknak lehetnek, sőt vannak is nemzetiségi jogos igényeik; denincs elkülönzött politikai állásuk, nincs kikerekített külön territoriumjok,nincsenek oly jogaik, melyek őket egyenesen és egyedül mint politikailagkülön nemzetet illetnék. Itt minden föld Magyarország földe, minden lakosMagyarország polgára, s nemzetiségénél fogva senki nincs gátolva polgárijogainak élvezetében. S valamint e fogalomban »Magyarország« az ország914 Somssich Pál szavait idézi Hanák: i. m. 144.915 Hanák: i. m. 158–166.916 Deák Ferenc: Tervezett cikk Erdélyről. In: uő: Válogatott politikai írások és beszédek.II. 1850–1873. Válogatta, sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Molnár András. Bp. 2001.332.347