Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

kor apró lovak hajtják a lőpor- és másféle malmokat, s hordják a terheket aBalkán sziklás útjain. 1324Európában a hadviselés megváltozása, a haditechnika átalakulása, a gyalogságjelentőségének előretörése, az úgynevezett hadügyi forradalom folyamatanem csökkentette az igényeket. Sőt egyre több ló kellett. Fellendült azeurópai lópiac s virágzott végig a következő két évszázadon át. Vagyonokatadtak egy-egy szép arab paripáért.Magyarországon a Mohács utáni időkben a pusztulás tényei közismertek.Nem tudjuk, hogy hány ménest mentettek a török hódító területfoglalásokévtizedei alatt a Kárpát-medence tájain! Mi lett a királyi ménesekkel? Milyenkörmönfont módszerekkel rejtette ménesét Kecskemét a lovakhoz értőpasák szemei elől? Hogyan vészelték át a válságos időket az erdélyi fejedelmekménesei? Kétségtelen azonban, hogy fellendült a kereslet a lovak irántés új területei alakultak ki a lótartás kultúrájának is. A magyar végvárrendszerbena védősereg szerves részét, fő erejét a lovasság alkotta, annak mindenkövetkezményeivel együtt. A török megszállta várakban az oszmán katonaságtöbbségét lovasok tették ki, mégpedig három lovas alakulatot tartanakszámon a kutatók. 1325 A végvidék mindennapi élete, a nagy hadjáratok, ahadiszer- és élelemszállítás igaerő igényei kielégíthetetlennek tűntek. Természetes,hogy a század egyik húzó üzletága a lókereskedelem volt. A XVI.század végén, a tizenöt éves háború idején nagy konjunktúrája volt a lovaknak.A legtöbb főúr lóval is kerekedett. Balassi Bálint Erdélyben járt jó lovakért.Thököly Sebestyén a XVI. század végén főleg a lókereskedelem jövedelmébőlemelkedett szélsebesen a grófok sorába. 1326 A „jó hamar lovak”nem csak a magyar végvári portyákban voltak nélkülözhetetlenek. GiovanniBotero 1590-ben egyaránt elismerően nyilatkozik a lengyel, magyar, vlachés török lovasságról: „mint a sólyom, vagy lecsapnak rád, vagy eltűnnek egyszempillantás alatt”. 1327Fél évszázad múltán hasonlóan értékelte a lovasságot RaimondoMontecuccoli is. Észrevette, hogy a franciák legalábbis egy „lóhosszal”megelőzték a Habsburg Birodalmat, s az állandó hadseregbe a lovasságotmagyarokból, horvátokból és lengyelekből kívánta kiállítani, mondván, kiforrotttaktikájuk felülmúlhatatlan. A hadsereg nagy érték, s éppen ezértmegemelkedett jelentősége a taktikai manővereknek. Ha elvágják az ellenségutánpótlási vonalait, vagy elfogják élelmiszer-szállítmányát, postáját, hírvivőit,megmenthetik a nagy költséggel létrehozott és kiképzett hadsereget.Ezeket az akciókat pedig csak lovassággal lehetett végrehajtani.1324 Braudel, Fernand: Anyagi kultúra, gazdaság és kapitalizmus XV–XVIII. században.Bp. 1985. 349; Inalcik, Halil: The Ottoman Empire. The classical Age 1300−1600. London1973.1325 Hegyi Klára: Török berendezkedés Magyarországon. Bp. 1995. 84−85.1326 Takáts Sándor: Thury György ménese 1566-ban. Magyar Gazdaságtörténeti SzemleVII(1900). 428. Az újabb irodalomból: Gecsényi Lajos: Bécs és a hódoltság kereskedelmiösszeköttetései a XVI. században. (Thököly Sebestyén felemelkedésének történetéhez). Sz1995.1327 Botero, Giovanni: Relationi universali. II. Brescia 1599. 31. Idézi Braudel: i. m. 349.508