Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

en Adam Smithnek A nemzetek gazdagságában megfogalmazott tanait fogadtael, a szabadkereskedelem elvével értett egyet. Nézetei viszont későbbmegváltoztak, főleg Friedrich List A politikai gazdaságtan nemzeti rendszerecímű művének megismerése után. Széchenyivel szemben, aki végig kitartottSmithnek a szabadkereskedelemről és az iparszabadságról vallott nézeteimellett, Kossuth rendszerében már a védővám és a nemzeti ipart pártoló protekcionizmuspolitikája vált meghatározóvá. ,,F. Listnek a politikai gazdaságtannemzeti rendszeréről írt munkája nyomán ismerte fel Kossuth az önállómagyar gazdaságban az ipar jelentőségét” – írta Csetri Elek. 1017 Ez a tudatosulásnyomta rá bélyegét az iparfejlesztési prorgamok kidolgozására, aVédegylet és az Iparegylet terén kifejtett tevékenységére is. Kossuth az l841-ben megindított Pesti Hírlapban – Széchenyi elgondolásaiból kiindulva –fellépett a feudális kiváltságok ellen, az ország alkotmányos függetlenségéért,a polgári szabadságjogok megteremtéséért; azonban nem pusztán elmarasztaltaa gazdasági-társadalmi téren tapasztalt lemaradást, hanem megjelöltea javítás útját és módozatait is. Az ő kezdeményezésére jött létre a MagyarKereskedelmi Társaság, majd a Gyáralapító Társaság. Fő feladatnak azt jelöltemeg, hogy Magyarország független iparosodott országgá váljék, ugyanisszerinte a nemzeti függetlenség feltétele a gazdasági önállóság, ez pedignem valósítható meg fejlett hazai ipar nélkül.Széchenyi és Kossuth már kezdettől fogva idegenkedéssel tekintettekegymásra, felfogásuk különbözősége és politikai ellentétük aztán véglegszembefordította őket. Wesselényi, habár az ellenfeleket kibékítő szándékkallépett közbe, de a kibontakozott vitában egyértelműen Kossuth mellé állt.A Nyugaton meginduló polgári forradalmak hatására Kossuth mellettnagy politikai erők vonultak fel, és az általa vezetett reformerek álltak a magyarforradalom élére. Az 1848-as forradalom egyik fő célkitűzése a két magyarhon, Magyarország és Erdély egyesítése volt. Az unió nem csupán amagyarság szubjektív óhaja volt, hanem a polgári átalakulás és a magyarlaktaterületek szerves fejlődésének igénye által meghatározott objektívszüségszerűségként jelentkezett, amely sok tekintetben egyezett az együttlakónemzetiségek legtöbbjének érdekével is. Ebben az összefüggésben fejtetteki Csetri Elek, hogy gazdasági-társadalmi vonatkozásban a jobbágyfelszabadítás,a nemzeti piac kiszélesítését biztosító vámpolitika bevezetése, az iparés a vasúti szállítás kifejlesztése, a nemzetiségi nyelven meghonosodó oktatáskiteljesedése, a megfelelő államháztartást fenntartó közteherviselés kötelezővététele az unióval létrejött demokratikus polgári Magyarország megteremtésénekelengedhetetlen feltételei voltak. 1018 Az unióban az erdélyi magyarreformerek a ,,felzárkózás és a polgári reform reális lehetőségét látták”.Az unió nyomán számos kérdés oldódott meg, így például az új választásitörvény bevezetése, az úrbéri ügyek rendezése, részben az igazságszolgálta-1017 Csetri Elek: Kossuth és Wesselényi. In: Emlékezés Kossuth Lajosra Erdélyben 1994-ben. Kv. 1994. (ETF 219.) 14.1018 Uő: Az erdélyi unió és végrehajtásának prolémái az országgyűlés előtt. In: uő: EgyüttEurópában. I. Debrecen 2000.388