Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

kai jogok adatának … ez esetben ... Erdélyben a román épen úgy nemzetnektekintessék, mint a többi”. Fontosnak tartotta erre az esetre külön hangsúlyozni„a románok megnyugtatására”, hogy „a román is el fog ismertetni negyediknemzetnek”. 1252A nyilvánosságnak, a Pesti Naplónak szánt, nem csak eszmetörténetilegfontos – valójában egy tartománygyűlés felé mutató – állásfoglalás azonbannem látott napvilágot, noha Erdélyből többen támogatták. A konzervatívabbaklebeszélték róla Deákot, mert Erdély bárminő politikai sajátosságánakfenntartása körüli vitát az unió veszélyeztetésének érezték. Féltek, hogy Bécsezt az unió törlésébe való magyar beleegyezésként fogja értelmezni. (Ugyanaza félelem munkál majd 1918 után Erdély és a régi Románia kapcsolatánakalakításában; köztudott, valós regionális igények nagypolitikai megfontolásokbólismételten realizálatlanok maradtak.)Utolsó megnyilatkozásai kis ügyekben adott, de elvi étékű iránymutatások,melyek szakmai körökben jól ismertek.Amikor 1868 végén a kormány szubvenciót akart adni a pesti NemzetiSzínháznak, de megtagadta az újvidéki szerb nemzeti színház segélyezését,Deák tiltakozott a politikai alapú megkülönböztetés ellen, s az igazságosságra,méltányosságra hivatkozott. Az nem lehet – mondotta –, hogy az állam„egyedül és kizárólag csak egyik nyelvű és nemzetiségű nép számára költsöna közös adókból. Erre nézve azt gondolom, hogy vagy mindegyikre, vagyegyikre sem.”1872 elején az újvidéki szerb gimnázium kért segélyt, Deák hangsúlyoztaaz anyanyelvi oktatás fontosságát, ellenezte az iskolai magyarosítás gondolatát.Felszólalásából kiolvasható az aggodalom azon politikával szemben,amelyet 1867 után a fiatalabb magyar politizáló nemzedék követett, amelypolitika magyar nemzetállamot akart felépíteni egy soknemzetiségű országban.„Ha mi a nemzetiségeket megnyerni akarjuk, ennek nem az az útja, hogyőket mindenáron magyarosítsuk, hanem az az útja, hogy velük a magyar viszonyokatmegkedveltessük.” Nem kevés pesszimizmussal, szkepticizmussalhozzátette: nemcsak barbárság volna kiirtani őket, hanem lehetetlen is; őkpedig ha akarnának, sem szakadhatnak el Magyarországtól, mert az európaihatalmi viszonyok között ez lehetetlen. „Mind a két félnek tehát arra kell törekednie,hogy együtt és egymás mellett mennél jobb egyetértésben megéljünk.”Katus László ezt a beszédet tekinti Deák nemzetiségpolitikai végrendeletének.12531252 Deák Ferencz Erdély uniójáról. Közl.: Kónyi Manó. Budapesti Szemle 1891. 65. köt.CLXX. sz. 161–181. Az unióval kapcsolatos politikai taktikára l. A kiegyenlítés okmánytárastörténete. 1. Pest 1867. c. kiadványt.1253 Katus: i. m. 546; a beszédek teljes szövegét l. Kónyi VI. 93–94. és 338–340, ill. KeményG.: i. m. I. Bp. 1952. 292–294.491