Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

tanácstól kérvényezte. Mikorra hosszas tanácskozás után a tanácsosok meghoztákaz elutasító választ, a gép már két hete átkelt a hídon.A tordai városi tanács hosszas tárgyalásáról Kanyaró Ferenc a Pesti Hírlap1904. április 3-i számából is értesült. Kanyaró Ferenc feldolgozása jócskáneltér az újsághír adataitól. A „tudósítás” szövege a következő:„Egyszer egy cséplőgépet akartak a hídon átszállítani. A városi kupaktanácsazonban gondolkodóba esett, hogy vajon nem lesz-e valami baja a hídnaka súlyos terű miatt nem szakad-e le? Nagy fontosságot tulajdonítottak akérdésnek a jó tordaiak, annyira, hogy a város hadnagya – megvitatandó adolgot – összehívta a kupaktanácsot. Délután 3 órakor ült össze a gyülekezets másnap reggel 6 óráig folyt a szóharc, míg végre meghozták a határozatot,hogy a cséplőgép vasból való és súlyos lévén, a híd pedig fából – nem bocsáthatórajta át a súlyos terű, mert leszakad. A papírra vetett határozattalment is a városi hajdú a hídfőhöz, hogy kézbesítse a cséplőgép tulajdonosának.A cséplőgépeseknek azonban hírük-hamvuk sem volt. Megunták a várakozástés úgy este 9 óra tájban szépen áthajtottak a cséplőgéppel a hídon.” 5945. A városi tanács jégtörő szerkezetet készült a híd lábaihoz állítani, ajégtáblák összemorzsolása végett, a jégtorlaszok megelőzése céljából. A városatyákúgy döntöttek, hogy a jégtörőt a keleti oldalra építsék, hogy a hídalatt már átpréselődött, darabokra tört jégtáblákat zúzza össze, a jégtörőt kímélendő.6. A város polgármestere Kolozsvárra utazott. Távollétében a villámmegrongálta a híd egyik gerendáját. A hazatért városatya haragosan tetteszóvá, hogy távollétében gondatlan atyafiai nem képesek vigyázni a városbüszkeségére.7. A híd közelében hatalmas raktár épült. Tulajdonosa villámhárítót készültelhelyezni rajta. A tanácsosok azon aggályoskodtak, ha a villámfogómégis elszalaszt egy odacsalogatott villámütést, az a közeli hídra fog sújtani.Tulajdonképpen több épület is villámhárítót igényelt volna. A híd nyugatioldalán, a villanyüzem és a vasútállomás között helyezkedett el a (később leégett)parkettgyár, valamint a benzin- és petróleumraktár, keleti oldalán pedigGoldstein tűzifaraktára. Mindhárom tulajdonos érdekelt volt villámhárítófelállításában. 595 A Depôt az Aranyos bal partján, az út nyugati felén, a sörgyármellett helyezkedett el. A XIX. század első felében katonai iskola, majdTorda vármegye székháza működött benne, később katonai, majd kincstáriraktár lett. 596594 A kivágott újságcikk a Kanyaró Ferenc hagyaték 50. csomagjában található.595 Az adatok Tordai Matyó (1925–1998) Gyermekkorom emlékeiből. Szülővárosom,Aranyos-Torda főútvonalának üzletei és különböző cégtáblái, a harmincas években, a bécsidöntés előtt című kéziratából származnak.596 Orbán Balázs: i. m. 326.225