Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

De a mozgósításnak egyéb okai is lehettek. Például az, hogy az adott időpontbana múzeumnak nem volt megfelelő vezetője, s a hiányt részben akönyvtáros pótolta. Henry Piddington meteorológus (1797−1858) ugyanishivatalos kurátori állását csak megbízott (officiating) minőségben ideiglenesen,betegeskedve töltötte be 1840 novemberétől, három hónappal azután,hogy elődjét, dr. Thomas Thomson botanistát (1817−1878) a Kelet-IndiaiTársaság Kabulba helyezte át. Múzeuma régebbi ügyeinek áttekintését megnehezítettéka többször hézagokkal megszakított, sűrű személycserék:Thomson pl. mindössze három hónapig maradt, előtte Dr. John McLellandorvos (1800−1883) kilenc hónapos munkavállalása alatt feladatára csak kevésidőt tudott szánni, a BÁT vezetőségével elmérgesedett a kapcsolata; kaotikusviszonyokat hagyott maga után, melyeket csak három hónappal későbbsikerült úgy-ahogy tisztázni. Piddingtont nem bátoríthatta az a tény sem − hatudott róla, ami valószínű −, hogy a múzeumi kuratórium ellátására a Kelet-Indiai Társaság J. Prinsep titkár elődje, H. H. Wilson oxfordi szanszkritistaprofesszor segítségével Angliában még az ő szerződtetése előtt talált megfelelőképesítést és jó ajánlásokat felmutató jelentkezőt. A választás gyakorlatilagmár 1840 augusztusában Edward Blyth (1810−1873) zoológusra esett,aki posztját 1841 szeptemberében foglalta el.A tárgyalt válasz arra is következtetni enged, hogy a gyakorlatban Csomakezelte Prinsep hátrahagyott iratait, s hogy a magyar orientalista jól ismerte aBÁT postáját. Mindkét feltételezés részletesebb magyarázatot érdemel.James Prinsep (1799−1840), aki Horace Hayman Wilsont (1786−1860)1833 elején váltotta fel a BÁT titkári tisztségében, Kőrösit nagyra becsülte,és amiben tudta − így elsősorban művei kiadásában − támogatta. Ez a hathatósfelkarolás kb. 1838 közepéig tarthatott, amikor is az őszinte barátnál egyfájdalmas, akkor agylágyulásnak diagnosztizált kór tünetei jelentkeztek.James Prinsep 1838 november elején, röviddel dél-afrikai megállóval megszakítottangliai hazautazása előtt lemondott a BÁT titkárságáról. Távozásátnégy tag bevonásával egy olyan másfél éves, természettudományokat pártolóinterregnum követte, melyben az a William Brook O’Shaughnessy orvos segyben vegyész professzor (1809−1889) dominált, aki később kifejlesztetteBrit-India sürgönyszolgálatát, s akit 1856-ban lovaggá ütöttek. A sok intrikávaljáró átmeneti állapotnak a Csomával feltételezhetően nem rokonszenvezőHenry Whitelock Torrens (1806−1852) kormányhivatalnok és publicista1846-ig rendszeresen megújított titkárrá választása vetett véget. 828Csoma a BÁT-hoz érkező küldeményeket bentlakása folytán jól ismerhette.A BÁT székházában elfoglalt lakosztálya révén a gyakorlatban ő voltintézményének európai portása. A postával azért is foglalkoznia kellett, mivela társaság kiadványait fontos előfizetőknek külföldre ő adta fel, miutángondoskodott szakszerű csomagolásukról. Ezt a megterhelést részben a BÁT828 Torrens vezető szerepét a BÁT-nál egy külső tényező, a tisztviselő murshidabadi kinevezéseszüntette meg.311