Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Sas PéterBíró Vencel, a piarista rendfőnök és történetíró(Életrajzvázlat)Balanyi György A magyar piarista rendtartomány története című monografikusösszeállításban áttekintette a piaristák iskolán kívüli tevékenységét. 1143 Azutolsó háromnegyed századot, vagyis az 1848 és 1918 közötti időszakot vizsgálvamegemlékezett azokról a kiemelkedő gondolkodó, tudós, teológus, egyházszervezőkegyesrendi paptanárokról, akik a társadalmi, közéleti, tudományos ésirodalmi téren maradandót alkottak, olyan értékeket létrehozva, amelyeket egyarántszámon tart a magyar és az egyetemes művelődéstörténet. A nevek és ahozzá kapcsolódó tevékenységek – akár részleges – felsorolása önmagáért beszél:Szabóky Adolf a „magyar Kolping”, Lévay Imre, a kolozsvári és a budapestiKalazantinum létrehozója, Tóth János, Szeged jótevője, a „tanyai iskolák ültetője”;Sík Sándor, az „újkori piaristaság Dugonics Andrása”, valamint HorváthCirill, Schütz Antal a budapesti, Vajda Gyula a kolozsvári, Kornis Gyula pedig apozsonyi egyetem tanára. Továbbá Hám Antal, a kolozsvári Kalazantinum kiválóteológusa, Csaplár Benedek filológus, rendtörténetíró, Perényi József irodalomtörténész,Vass József művelődéstörténész és Takáts Sándor, az egyik legkiválóbbés legtermékenyebb történész mellett felhívta a figyelmet a történetírás kétbiztató reménységére is. Az egyik Miskolczy István – aki a későbbiekben a középkortörténete, a magyar és a nápolyi kapcsolatok szaktudósa lett –, a másikpedig Bíró Vencel volt, akit az erdélyi fejedelemség múltjának legértőbb kutatójakénttartottak számon.Bíró Vencel immár lezárult, teljességében értékelhető életműve ismeretébenmegállapítható, hogy rászolgált rendtársa, majd professzor-kollégája elismerésttükröző figyelmére. Szakmai hozzáértéséről tanúskodó, élményt nyújtó társadalmiés gazdasági tárgyú tanulmányai, egyháztörténeti és művelődéstörténeti írásai„titkát” is Balanyi György fejtette meg, rámutatva, hogy írójuk „élt-halt Erdélyszínes múltjának megelevenítéséért”. 1144Hogyan lett egy magyarországi kisiparos családban született kisfiúból az erdélyipiarista rend főnöke és Erdély történetírója?Bíró Vencel 1885. augusztus 9-én született a Komárom megyeiVértessomlón. Elemi iskoláit az egykori Komárom vármegye központjában, Tatánvégezte el. Egész életére szóló vonzódás alakult ki benne a tatai tó iránt. 11451143 Balanyi György–Bíró Imre–Bíró Vencel–Tomek Vince: A magyar piarista rendtartománytörténete. Bp. 1943. 226–251.1144 Balanyi György: Bíró Vencel emlékére. Vigília 1963. 2. sz. 107.1145 Bíró Imre Simon Tamásnak: „Hetedikes korában pályázatot tűztek ki az Önképzőkörbenfestői költeményekről. A pályadíjat Vencel nyerte el Tó partján c. költeményével. Nyil-427