Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Hangsúlyozni szeretnénk azt, hogy Deák Ferenc mind a reformkorban,mind azután híve volt a Magyarország és a Habsburg-hatalom között fennállókétoldali egyezségek pontos betartásának, abból az általa sokat hangoztatottközjogi elvből indulva ki, hogy a szentesített törvényt egyik fél sem változtathatjameg önhatalmával. Deák törvénytiszteletére legyen szabad példakéntfelhoznom, hogy 1848-ban az erdélyi törvények alkalmazásához csakazoknak az uralkodó általi megerősítése után kezdett hozzá. Igaz, attól kezdvenem késlekedett. Deáknak bizonyosan része volt abban, hogy Erdély képviselőimegjelenhettek az 1848. július 5-én Pesten megnyílt magyar népképviseletiközös országgyűlésen. 261Mindez teljesen törvényesen történt, de a szabadságharc leverése után bevezetettönkényuralom idején Ferenc József mégis törvénytelennek nyilvánítottaErdély 1848. évi országgyűlését. A magyar országgyűléshez 1861-benintézett leiratában a következőket olvashatjuk: „Ami mindenek előtt Erdélynagyfejedelemségünknek Magyarországgal való unióját illeti, mely a szászés román nemzet szabad beleegyezése nélkül lőn elhatározva, megjegyzendő,miszerint ezen unió soha teljes törvényerőre nem lépett, az egyoldalúanhozott határozatok kihirdetése után tettleg felbomlott, s egyáltalán mindaddigkivihetetlennek lesz tekintendő, valamíg Erdélynek nem magyar ajkú lakosaiaz egyesülés által veszélyeztetve látják nemzetiségi érdekeiket, s a birodalomebbeli igényei s érdekei kellőleg biztosítva nem lesznek.” 262 Vagyisaz uralkodó szerint Erdély országgyűlésének uniótörvénye nem legitim, mert1. A szász és a román nemzet nem adta szabad beleegyezését, 2. soha teljesennem lépett törvényerőre, 3. nem is léphet életbe mindaddig, amíg Erdélynem magyar lakosai veszélyesnek tartják az uniót és 4. amíg a birodalom érdekeinem lesznek biztosítva.Ezeket a tételeket Deák Ferenc az 1861. augusztus 8-án kelt ún. másodikfelirati javaslatában rendre megcáfolta, majd külön tanulmányban foglalkozottErdély jogtörténetével, az 1848-as erdélyi törvényekkel, különös hangsúlytfektetve az uniótörvény történetére. Előre szeretnénk bocsátani, hogyminket itt nem annyira az uniótörvény, mint inkább az országgyűlés törvényességérőlalkotott deáki koncepció érdekel, de azt is látnunk kell, hogy akét kérdés majdhogy szétválaszthatatlanul összeforrt mind 1848-ban, mindDeák elemzésében. A kérdés történetiségének érzékeltetésére szólnunk kellDeák Ferenc első felirati javaslatáról is, mert az uralkodó tulajdonképpen azarra adott válaszában nyilvánította törvénytelennek az erdélyi országgyűlést.Amint közismert, Deák Ferenc első felirati javaslatát 1861. május 13-ánnyújtotta be a magyar országgyűlésnek, amely azt rövidesen nagy többséggel261 Deák Ferenc 1848. július 17-én a minisztériumába hívatta az erdélyi jogot kiválóan ismerőkét jogtudóst: Szacsvay Zsigmondot és Horváth Istvánt, mert „az erdélyi törvénykezésidolgokról, miután az unió iránti törvény szentesítve van, haladék nélkül kell intézkedni”.262 Ferenc József 1861. július 21-én készült leiratának szövegét magyar fordításban l.Kónyi III. 199.95