Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

következtetni tudunk. Az a tény, hogy néhány év múlva, azaz 1847-ben újságban,az Erdélyi Híradóban közölte működési állomásának áthelyezésétgróf Kemény Sámuel vajdaszentiványi (Torda vármegye) birtokára, arra engedkövetkeztetni, hogy népes klientúrája lehetett. 23Szakmai felkészültségére, hozzáértésére vet fényt az is, hogy német szakmunkákatfordított magyarra. Amidőn Teleki Domokos 1844-ben megalapítottaaz Erdélyi Gazdasági Egyesületet, mely céljául jelölte meg „honunknakoly annyira alant álló gazdaságát mozdítani elő”, és ennek érdekében megalapításátólkezdve feladatának tekintette a szakismeretek intézményes terjesztését,Etédi Gedő János csatlakozott e törekvésekhez, kezdeményezéshez.1845-ben Kolozsváron az Erdélyi Gazdasági Könyvtár első kötetekéntkiadta George Parkher A gyorsan és bizonyosan gyógyító lóorvos című szakmunkát,melyet németből fordított magyarra. E törekvés folytatásaként – asorozat második köteteként – 1848-ban ugyancsak Kolozsváron jelent meg arészben fordított, részben pedig általa írt Tanácsadó a lóvásárban címűkötet. 24 Az említett kézikönyveket Etédi Gedő János nyilván az érdekelteknek,a mezőgazdaságban dolgozó szakértelmiségnek és birtokosoknak szánta.Egyébként is jól tudta, a „pórnép”, mely olvasni-írni egyáltalán vagy csakvajmi keveset tudott, legtöbbször a nemzedékről nemzedékre átvett élettapasztalatokés megszokások szerint járt el mind a lógyógyításban, mind alóvásárlásban. Állatorvosunk szándéka azonban egyértelműen a tágabb értelembenvett mezőgazdálkodás (beleértve a lógazdálkodást) fejlesztésénekelőmozdítása volt.Első terjedelmesebb – eredeti, mélyebbre szántó – írása 1843 novemberébenjelent meg a Pesten kiadott Magyar Gazdában Gazdasági vázlatokUdvarhelyszékről címen. 25 Cikke tervszerűen felépített, hat részre (mezőgazdaság,barmászat, takarmány és készítésmódja, juhászat, kertészet vagy gyümölcstermesztésés méhtenyésztés) tagolt. Írása a gazdasági néprajz körébetartozik. Bár azt „állatorvosi növendék”-ként írta alá, a cikk felépítéséből,terjedelméből, adatgazdagságából, megjelenési idejéből stb. arra következtetünk,hogy azt már Pestre utazása előtt megírta, ha csak nem utazott már1843 elején Pestre, és nem töltött ott több időt az akadémiára való beiratkozásaelőtt. Tehát írását nem pillanatnyi (1843. évi őszi) pesti benyomásai hatásáravetette papírra, mint ahogy azt Paládi-Kovács Attila feltételezi. 26A közlemény megírásának valós indítékait talán az Udvarhelyszéket illetőolvasmányaiban kell keresnünk. 1831-ben ugyanis a Kolozsváron megjelenőNemzeti Társalkodó közölte az egykori székelyudvarhelyi professzor, SzigethiGyula Mihály terjedelmes tanulmányát Nemes Udvarhelyszék statisztikája23 Uo. 1847. 229. sz. 164.24 Paládi-Kovács: i. m. 332.25 Magyar Gazda 1843. 96. sz. 1519−1528.26 Paládi-Kovács: i. m. 331.481