Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Róth András LajosAz állami beavatkozási politika kezdeteia Székelyföld mezőgazdaságábaa XIX–XX. század fordulójánA XIX. század második és a XX. század első fele az az időszak, amikor akapitalizmus az Osztrák–Magyar Monarchiában is felfele ívelő szakaszábajutott. A nagy kiterjedésű birodalom területén számos, különböző fejlődésistádiumban lévő kultúr- és gazdasági övezet létezett. Régi megállapítása atörténelemtudománynak a centrum és a perifériák közti civilizációs szintbelikülönbségek léte.Kautz Gyula: Az austriai birodalom statistikája különös tekintettel Magyarországracímű, 1855-ben írt munkájában alapos elemzését adta azOsztrák–Magyar Monarchia mezőgazdaságának. A természeti adottságok ésaz emberi tényezők összefüggését is megvilágító számadatai jól érzékeltetikaz említett különbségeket. Először is a produktív és improduktív területekösszehasonlítását végezte el:Országrész TermőföldTerméketlen Összesen Minden 10 000 holdbólNégyzetmérföld 1063 Termőföld TerméketlenMonarchia 9964 1628 11592 8595 1405Magyarország 2647 475 3123 8477 2051Erdély 785 269 1054 7443 2557Látható (Kautz Gyula tartományokra – koronaországokra – lebontva adbővebb adatokat), hogy a természeti adottságok mennyire változtak a birodalmonbelül. Amíg a monarchiabeli középarányos 14%, addig Magyarországon16%, ehhez képest Erdélyben 34% volt a terméketlen területek megoszlásaa XIX. század közepe táján. 1064 Kautz szerint a Monarchiában 1000lélekre átlagban 2596 hold termőterület, Magyarországon 3098 hold, Erdélyenpedig 3518 hold termőterület jutott.A termőterületek megoszlása (ezer négyzetmérföldben) az alábbi képetnyújtotta:1063 1 ausztriai négyzetmérföld = 10 000 ausztriai hold.1064 Kautz Gyula: Az austriai birodalom statistikája különös tekintettel Magyarországra.Főtanodák használatára és öntanulmányul. Pesten 1855. 129.407