Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

góság legősibb rétegét. 1275 Egyik tudománytörténeti összefoglalójában 1276óvatosságra int a nyelvészek következtetéseit illetően, és felveti, hogy az a-zás nemcsak az északi csángók körében, hanem például az Ojtozi-szoros közelébenfekvő csángó falvakban, így Gorzafalvában is megfigyelhető. 1277Egy másik írásában 1278 megjegyzi, hogy a moldáviai (besszarábiai) településneveket(pl. Csöbörcsök, Hotin, Mohilev, Őrhely, 1279 Tighina,Dnyeszterfehérvár stb.), helyneveket és anyakönyveket azért volna fontoskutatni, mert ezek bizonyíthatják a magyarság autochton voltát ezeken a területekenés általuk fény derülhet a XVIII. század utáni asszimiláció nagymérvűvoltára is. 1280 Kiss Lajosnak a Magyar helységnevek a Keleti-Kárpátokontúl című, a Magyar Nyelvőrben megjelent tanulmánya ezzel szemben80 moldvai, besszarábiai és bukovinai helységnév közelebbi vizsgálata alapjánazt mutatja ki, hogy a moldvai csángó helységnevek közül hiányzik a kétlegősibb magyar helységnév-típus. 1281 Moldvában nincsenek puszta törzsnévbőlés a puszta vezérnévből képzett helységnevek, de olyan helységneveksem, amelyeknek előzménye templomi védőszentnév (patrocínium) vagytemplomcím (titulus) lett volna. 1282 Következésképpen a legkorábbi csángótelepülések sem lehetnek Árpád-koriak, hanem későbbiek. (A tanulmánybólaz az érdekesség derül ki, hogy Besszarábiában viszont voltak a templomokvédőszentjeivel azonos magyar helységnevek, pl. Szentpéter, Szentjános,Szentantal a Dnyeszter vidékén, Csöbörcsök közelében.) Gunda Béla vitábaszállva ezzel a véleménnyel, továbbra is az etelközi származás, a honfoglalókrólvaló leszakadás elméletét vallja, és a következő érveket hozza fel: 12831. Elveszhettek azok a források, amelyekben szerepeltek a Kiss Lajos általhiányolt helynevek, amelyek a használatból is eltűntek, ezért ma már nincssemmilyen adat ilyen települések nevére. 2. Eltérő szemlélet is érvényesülheta helynévadásban. 3. A honfoglalás kori Gyula helynév, ami esetleg Gyulatörzsfőre vagy Gyula vajdára emlékeztethetett, esetleg megvolt Moldvábanis (a Balhoj völgyében fekvő Giuleştii-vel lehet azonos). 4. Fodor István aKárpátoktól keletre feltárt archeológiai leletei ráirányították a figyelmet a leszakadtmagyar népcsoportokra. 5. A honfoglalás a Keleti-Kárpátok szorosa-1275 Gunda Béla: A moldvai magyarok eredete. Magyar Nyelv LXXXIV(1988). 1. sz. 12–24; uő: A moldvai magyarok eredete. Néprajzi Látóhatár III(1994). 1–2. sz. 39–52.1276 Gunda Béla: A moldvai magyarok kutatásának újabb eredményei. In: A határainkonkívüli magyar néprajzi kutatások. II. Szerk. Petercsák Tivadar. Bp. 1989. 59–78.1277 Uo. 63.1278 Uő: A moldvai magyarok néprajzi kutatása. In: A határainkon kívüli magyar néprajzikutatások. Szerk. Máténé Szabó Mária Rózsa. Bp. 1984. 66–112.1279 Román alakja Orhei, mely a magyar Várhely román megfelelője. Az Őrhely tudatos –nem helytálló – feltételezés. Erre nézve l. Kiss Lajos: Magyar helységnevek aKeleti-Kárpátokon túl. Magyar Nyelvőr CXI(1987). 2. sz. 230.1280 Gunda: i. m. (1984). 101.1281 Kiss: i. m. 215–233.1282 Uo. 216.1283 Gunda: i. m. (1989)498