Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

mesterségbeli tudással készült, színvonalas munkákról van szó. A szövés jelentésmezejéheztartozó terminus technicus itt a művészi írás metafora-eleme.)Arankáék Nyelvmívelő Társasága 1798. évi „pünkösd” havának 9-én tartottrendes gyűlésén Édes Gergely kapcsán a jegyzőkönyv 4. pontja leszögezi:„Édes Gergely a tudós társak közé számláltatik. Tudósíttassék róla; tudósításamegköszöntetvén; s kéressék, hogy a poézis mesterségéről írt munkáját,úgy a grammatikáját is, ha elkészül, addig pedig egy velős esmertetéstbéküldeni ne sajnálja.” 3064.2. A nagyforma mint rendező elvTerjedelmes magyar ábécéjében Kalmár György többféleképpen beszél aversírásról. Először nyelvválasztási tanácsot ad: nem deákszót, hanem a nevelésnemekre nézve is egyenlő esélyeket biztosító anyai nyelvet írja elő (eztanyatejhez, majd (eső- és folyó)vízhez hasonlítja: a tanulnivalók sorában elsőa teológia legyen (a módot illetőleg rendelésről, szerzésről – a cselekvéstilletőleg alkotásról, teremtésről beszél). 307 A szinonima-párok (jelölőkettőzések)használata a felvilágosodás korának lebegő szójelentéseit valósítja meg,ugyanakkor művészetszemléletének a romantika felé mutató aspektusairairányítja figyelmünket. Isten és költő cselekvésének rokon vonásait sugalljakimondatlanul. Ezekkel egyszersmind a létrehozott mű (világ, szövegesopus) mágikus létrejöttére, de strukturáltságára, szabályszerű működésére isutal, és mint gabonaaratásról beszél aztán a versírásról.Kőszegi Rájnis József Magyar Helikonra vezérlő Kalaúza Előljáró beszédébena „tudatlan községet” lenézi mint a „szokatlan rendbe szedett” versszépségét felfogni képtelent, és (csak) a tudós Magyaroknak ajánlja könyvét.Szerinte létezik és megválasztható valami olyan rend/mód, amely a verstéma,illetőleg a nemzeti nyelv tulajdonságaihoz leginkább illik. „Se nemigen szabados: se nagyon nem szorongat” 308 – dicséri Baróti Szabó Dávid azantik metrum szerinti verselést, mint valami vadonatúj játékszert, ugyanakkora poétasággal járó megkerülhetetlen döntéshelyzetre is utal.Péczeli kevés csúsztatással a „Hangegyezés vagy hármonia” értelmezésekor„meglelkesíttetett és szólló” képekre hivatkozik a számára legnagyobbmester, Homérosz művében. Élő, hathatós és festő kifejezések választásárólbeszél, amelyek a jelenvalóság érzetét keltik.A választás elemet emelném ki ebből a gondolatból, amely a művész/szerzőtudatos gesztusát jelzi és a már kész jelölők fontosságára utal306 Itt köszönöm meg Turányi Jánosnak és dr. Cseh Gizellának, hogy az adatra felhívták figyelmemet.307 „és mi okon tetszëtt az – ÖRÖKNEK, a szent JEHOVÁNAK, hodj azokat mind e’-képen rëndëlje, szërëzze; hodj, más’-kép’ nëm, hanëm mind ígj alkossa, terëmtse?” Kalmár137. (Kalmár egyéni írásmódján nem változtattunk.)308 Baróthi Szabó Dávid bevezető tanulmánya a magyar prozódiáról. Új mértékre vettkülömb verseknek három könyvei. 1777.115