Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

jövője szempontjából alapvető társadalmi osztálynak − a munkásság helyzetekevésbé foglalkoztatta őket. 1050A munkásosztály művelődését elsősorban a Szociáldemokrata Párt és azegyes szakszervezetek által rendezett előadások, tanfolyamok szolgálták. Amunkásság művelése nemcsak valamilyen általános, humánus szempontból,hanem politikailag is jelentős volt: a szociáldemokrata pártvezetés számáranem lehetett közömbös a mögötte álló tömegek kulturális színvonala, ideológiaiképzettsége. „Az osztálytársadalom mindenek fölötti törekvése, hogy amaga érdekeit minden rendelkezésre álló eszközzel, tehát legelsősorban azállam iskoláinak osztálytalanításával és nevelésével erősítette meg, mentültöbb és alkalmasabb bérrabszolgát biztosítson gazdasági, politikai és társadalmihatalma fönntartásának megerősítésére. Ezzel szemben az osztályharckövetőiben egyre élénkebben nyilvánul meg az a törekvés, hogy a termelésieszközök kisajátításának elkövetkező korszakára minél jobban mélyítse amunkásság fölfogásában a proletár- és osztályöntudatot, hogy ezzel a magaküzdő és az elméleti meggyőződéstől áthatott hadseregét minél edzettebbénevelje. Minden forradalom legelsősorban az elmék forradalma… A proletárideológia,proletárerkölcs és az osztályharc tisztánlátásának szintjére kellsegíteni az ifjúságot is, bimbózó korától kezdve, hogy kiszabadulhasson agazdasági és lelki befolyásoknak abból a hálójából, amelybe mérgező szándékkala kapitalista osztályuralom beleszorította.” 1051 – olvashatjuk erről apárt elméleti folyóiratában, a Szocializmusban. Szerencsére ez az igény nemcsaka brosúraműveltség terjesztését, hanem a valódi kultúra lehető legszélesebbkörben történő megismertetését is elősegítette.A tömegek oktatása ismeretterjesztő munkáselőadásokon; az újabb előadókkiképzése, a magasabb szintű továbbképzés pedig középfokú szemináriumokonés úgynevezett „munkás-főiskolákon” folyt.Minden szinten a legfontosabb téma „a szocializmus elmélete, történeteés irodalma” volt, evvel körülbelül az előadások, szemináriumok egyharmadafoglalkozott. Ezen kívül irodalmi, történelmi, közgazdasági, egészségtani,természettudományi témák szerepeltek még az előadások programjában. Azelőadók között számos kitűnő szakembert, egyetemi tanárt, neves tudóst,művészt találunk. (Néhány a sok közül: Benedek Marcell, Hajdu Henrik,Hébelt Ede, Hevesi Iván, Turóczi-Trostler József.)Az előadások szervezőinek munkájuk során számos súlyos nehézségeketkellett leküzdeni: csak nehezen tudtak helyiségeket találni és igen kevéspénz állt rendelkezésükre.A munkásság művelődését szolgálták a párt és a szakszervezetek általrendezett „kultúrestélyek” (azaz irodalmi estek), hangversenyek, kirándulá-1050 A népfőiskolák szerepének értékeléséről l. Erdei Ferenc: Jegyzetek a népfőiskolaimozgalomhoz. Idézi: Györffy: i. m. 8. A korabeli kritikára még l. Földes: i. m. 40−410.1051 Gordius: A szocialista nevelés ideológiája. Szocializmus 1926. 451. Idézi: Stier: i. m.8–9.399