Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Fuggerek kitűnő megfigyelőképességű alkalmazottja szerint „Németországbanugyanis nagy pénzek vannak, és aprópénzeiket a napi kiadásokra kevésgonddal készítik a kisemberek részére, amint ez meg is látszik a bécsi és máspfennigeken. Magyarországon azonban mindenkor jó ezüstpénz volt, … eztgondosan verték gazdagnak, szegénynek, kereskedőknek és egyszerű embereknekegyaránt. Azonkívül Magyarország egyes társországaiban is kizárólaga magyar pénz forgott, ezért a pénz olyan súlyban készült, hogy azt senkise kifogásolhassa, és mindenkinek megfeleljen.” 233A Közép- és Dél-Európában széles körben – a Duna alsó folyásától 234Krakkóig, 235 illetve Moldvától 236 Velencéig 237 bizonyíthatóan – ismert magyardénár „pénz” néven az Oszmán Birodalom európai részében is gyakoriés elfogadott fizetési eszköz 238 volt, Erdélyben pedig a pénzforgalom kontinuitásáttestesítette meg. A magyar dénár elterjedtségének ismerétében to-233 Dernschwam, Hans: Erdély, Besztercebánya. Törökországi útinapló. Közreadja TardyLajos. Bp. 1984. 131–132.234 Ruszénál átkelve a Dunán – némi túlzással – jegyezte fel a fiatal francia utazó a dénárelterjedtségéről azt, hogy „Innentől kezdve az akcse nincs forgalomban, helyette olyan pénzthasználnak Magyarországon, amelyen Szűz Mária képe látható …” Pierre Lescalopier utazásaErdélyben (1574). Közreadja Benda Kálmán, Tardy Lajos, Benda Gyula. Bp. 1982. 59.235 Mikołajczyk, Andrzej: Węgierskie srebro w Polsce – zabespeczenie kruszcovegwaltownego rozwoju polskiej produkcjy menniczej w końcu XVI i na początku XVII wieku.Prace i Materialy Muzeum Archeologicznego i Etnograficznego w Łódzi. Seria Numizmaticznai Konservatorska Nr. 5. 1985. 119–128.236 J. Heraclides moldvai despota a magyar dénár mintájára veretett váltópénzt. Sturdza,Demetrius Alexander: Uebersicht der Münzen und Medaillen des Fürstentums Romanien(Moldau und Walachei). Wien 1874. 38–39.237 Schaerhauff, Michael: Wienn nach Venedig oder Venedig nach Wienn etc. Wienn1563. Összeállításából kitűnik, hogy a magyar dénárt az adott kurzustól függően nyereséggel,illetve veszteséggel is lehetett váltani Velencében, vö.: Buza János: A magyar denár kiviteleÉszak-Itáliába a XVI. század közepén. In: A numizmatika és a társtudományok. II. Szerk.:Krankovics Ilona. Debrecen 1996. 89–98.238 „The Ottoman Empire covered huge tracts of territory. Within it were what might becalled monetary areas, the âkçe area (Anatolia), the pâre area (Egypt), the şâhî area (Persia-Iraq), and the penz area (Balkan)”, illetve „In the Balkans, particularly in provinces near theborder, tax collectors encountered difficulties in finding âkçe. They complained that thepeople did not have any money but the penz at the guruş.” (Kiemelések az eredetiben!),Sahillioğlu, Halil: The role of international monetary and metal movements in Ottomanmonetary history 1300–1750. In: Precious Metals in the Later Medieval and Early ModernWorlds. Edited by J. F. Richards. Durham 1983. 279, 283. Mindkét idézet megtalálható korábbimunkáimban; az első: Buza: A magyar denár kivitele Észak-Itáliába … 97., illetve amásodik: Buza János: „Ungerlein 1678.” A magyar dénár kitiltása Nürnberg pénzforgalmából.Sz 1988. 665. A kapcsolódó újabb szakirodalomra l. Dávid Géza–Gerelyes Ibolya:Ottoman Social and Economic Life Unearthed. An Assessment of Ottoman ArcheologicalFinds in Hungary. In: Studies in Ottoman Social and Economic Life – Studien zu Wirtschaftund Gesellschaft im Osmanischen Reich. Hrsg. Motika, Raoul–Herzog, Christoph–Ursinus,Michael. Heidelberger Orientverlag, 1999. 43–80, illetve V. Székely György: Elkülönülésvagy egységesülés? A hódoltsági éremleletek összetételének strukturális változásai a 16. századiMagyarországon. In: A hódoltság régészeti kutatása. Szerk. Gerelyes Ibolya–KovácsGyöngyi. Opuscula Hungarica III. Bp. 2002. 325–331.76