Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

ázva – a félreértésben Killernek egy későbbi levele is segített – Henszlmannúgy vélte, hogy a szarkofág hajdan egy boltozott kriptában állott.Henszlmann hitelesítő ásatások híján is biztos volt abban, hogy a SzűzMária-monostor maradványaira, és benne Szent Gellért kultuszával összefüggőemlékre bukkant, és ezt a nézetet a későbbi kutatás sem kérdőjeleztemeg. Az egyetlen kivétel éppen a felfedező, Killer plébános volt, aki szerintaz üresen talált szarkofág Kun László testét fogadta volna be eredetileg, ígya kőkoporsó alján látható vörös foltok vér, méghozzá Árpád-házi vér nyomailennének. 109 A kor tudománya ez utóbbi lehetőséget is mérlegelte, és a MagyarTudományos Akadémia archaeológiai bizottsága a természettudományivizsgálatok korai példájaként fel is kérte Than Károly vegyészprofesszort,hogy vizsgálja meg azt a kőmintát, amelyet Henszlmann hozott magávalCsanádról. 110 A kő felszínén mutatkozó vörös foltokban természetesen semmifélevérnyomot nem sikerült kimutatni. 111E negatív bizonyítékok után Henszlmann Imre egészen biztos lehetett abban,hogy az általa először leírt csanádi szarkofág a legszorosabban összefüggGellért hamvainak Pestről Csanádra szállításával és újratemetésével,mivel ez lehetett az a kőláda, amely magába fogadta 1053-ban a mártírcsontjait tartalmazó fakoporsót.Ezzel a nézettel utóbb sem szállt vitába a magyar és a román művészettörténetikutatás, a szarkofágot a XI. századi bizánci–észak-itáliai művészethatáskörébe utalta és ennek megfelelően analógiáit is a XI. századból idézte,elsősorban a szarkofág homlokoldalán található kereszt közelebbi-távolabbianalógiáira támaszkodva. A felvetett párhuzamok között szerepel a tihanyisírkő, 112 a velencei San Marco-székesegyház egyes faragott részletei, 113 továbbáa Bölcs Jaroszlávnak tulajdonított kijevi márványszarkofág. 114 Mindezzelellentétben sommásan leegyszerűsítő álláspontot képviselt VirgilVătăşianu kolozsvári művészettörténész, aki szerint a szarkofág és a rajta lévőkereszt alakja olyan egyszerű, hogy csupán e részletekre támaszkodvasemmiféle közelebbi megállapítást nem lehet tenni. 115A kutatásban új színfoltot jelentett Dávid Katalinnak az Árpád-kori Csanádmegye művészeti emlékeiről szóló monográfiája, amelyben a szerzőmeggyőzően bizonyítja, hogy nem egyszerűen szarkofágról, hanem a szent földimaradványait magába rejtő, posztamensen álló ereklyeoltárról van szó,melynek fedőlapja a menza, előlapja pedig az antependium szerepét töltötte109 Henszlmann 1871. 32–33.110 Egyveleg: Sz 3(1869). 124–125.111 Henszlmann 1871. 33.112 Uo. 32.113 Gerevich Tibor: Magyarország románkori emlékei. Bp. 1938. (A továbbiakban: Gerevich1938.) 159.114 Răzvan Theodorescu: Bizanţ, Balcani, Occident la începuturile culturii medievale româneşti(secolele X–XIV). Buc. 1974. 115.115 Vătăşianu, Virgil: Istoria artei feudale în ţările române. I. Buc. 1959. 21.38