Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

e. 116 Dávid Katalin szerint a szarkofágot Henszlmann nem Gellért egykorimonostorában, a Boldogságos Szűz-monostorban, hanem a közeli Szent Üdvözítőtársaskáptalan egyházában találta, ahova – e hipotézis szerint – a XIV. században,mint eredeti funkcióját vesztett tárgy került. A szerző ezt úgy magyarázta,hogy Erzsébet anyakirályné nevezetes 1361-es adománya (l. alább) és azúj ereklyetartó elkészülte után az eredeti kőkoporsóra már nem volt szükség,ezért a szomszédos Szent Üdvözítő-templom egyik üresen álló kriptájába helyezték.A szarkofág XI. századi eredetét azonban ő sem vonta kétségbe.Mindezek ismeretében a kutatás számára csak nehezen megközelíthetőemléket nem mellőzhettük akkor, amikor az Europas Mitte um 1000 címűnemzetközi kiállítás magyar tárgylistáját kellett elkészítenünk. Mivel a kiállításonterveink szerint a tárgy élethű másolatának is szerepelnie kellett volna,e munkálatok megszervezése érdekében 2000 februárjában tanulmányútraindultunk Nagycsanádra, hogy a helyszínen tájékozódhassunk a faragványállapotáról, továbbá a másolatkészítéssel kapcsolatos egyéb részletekről, ígya kő elmozdíthatóságáról is. 1171. kép. A szarkofág eredeti helyénA kőszarkofágot a település közepén emelkedő római katolikus templomban,az észak–déli tájolású épület nyugati mellékhajójában találtuk, a hajófalés egy beugró belső támpillér által határolt sarokban. Középkori eredetűposztamens – a korábbi publikációval ellentétben – nem volt alatta, csupánegy olyan, felületén feketés cementréteggel borított sáv, amelyről azt feltételeztük,hogy modern kori, téglából rakott aláfalazást burkol. Ez a rendkívülkemény állagú cementréteg sajnos a sírláda aljára is rátapadt, elborítva a kőrepedéseit és részben a kereszt talpát is, ami miatt a részleteket letisztítás előttnem is lehetett egészen pontosan megfigyelni.116 Dávid Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája. Bp. 1974. (Atovábbiakban: Dávid 1974.) 14–16.117 Első csanádi utunk eredményeiről előzetes közleményben számoltunk be: Benkő Elek:Jegyzetek a nagycsanádi Szent Gellért-szarkofághoz. In: Válaszúton. Szerk. Kredics László.Veszprém 2000. (A továbbiakban: Benkő 2000.) 193–203. Az itt közzétett eredményeket akésőbbi kutatások árnyalták, illetve – esetenként – meg is változtatták.39