Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

vonatkozó statisztikai jelentéseket, Baranya megye népességére vonatkozóana következő adatokat találja:1910 – 352 478 fő, mai területre visszaszámítva: 329 746 fő,1920 – 287 599 fő, mai területre visszaszámítva: 314 394 fő.Az 1910-es eltérést a mai területre, illetve az évszámnak megfelelő területretörténő visszaszámítás okozza. 740 Fontos figyelembe venni, hogy a történelemsorán milyen alapvető területi és népességi veszteséget szenvedett amagyar állam, a megyék sorában pl. Baranya megye is.6. Baranya vármegye népessége és népmozgalma1920 és 1990 között. Ki- és betelepítésekBaranya vármegye 1920. évi területéből, 5106 km 2 -ből 1143 km 2 kerültJugoszláviához, 51 321 lakossal. Így a megye területe 3963 km 2 lett. Az elcsatoltközségek száma: 34 (323 község maradt). A megye népessége pedig287 599 főre csökkent. Az 1920. évi népszámlálási kiadvány 741 megjegyzi,hogy 1921 első napjaiban még a békeszerződés szerint Magyarországnakmeghagyott terület sem volt egészen magyar közigazgatás alatt, hanem annakegy részét a megyében a szerbek tartották megszállva.Az 1910. és 1920. évi népszámlálás közötti fentiekben kimutatott 65 ezreskülönbséget nemcsak a területelcsatolás okozta, hanem az elvándorlás is.A szerb megszállás alatt és a proletárdiktatúrában exponált személyek 1921-ben a szerb megszálló csapatokkal együtt hagyták el a megye területét.Egyedül Pécsről mintegy 2500–3000-re teszik az elvándoroltak számát.1869 és 1910 között Baranya megyében 41 013 fő volt a tényleges szaporodás,ami 15,7%-os növekedést jelent. A természetes szaporodás ugyanezenidőszak alatt a megyében 65 993 főt tett ki.Így kimondhatjuk, hogy a XIX. századi népességtörténet áttekintését követőenmegtévesztő megállapításra vezet, ha a megye 1920 előtti népességszámáta mai területre számítjuk vissza. Az 1920-tól kezdődő 80 év áttekintéseelőtt viszont bevezetőként megállapíthatjuk, hogy már csak egy, amegye területét és népességszámát döntő mértékben befolyásoló eseménytörtént: 1950-ben a szigetvári járás népességét Somogy megyéből átcsatoltákBaranyába. Ugyanebben az időszakban Tolnából egy községet csatoltak Baranyához,1974-ben pedig 4 községet Baranyától Tolnához. Nem érinti a megyeösszesített népességét az a változás, ami 11 új község alakulásával járt,de a községállomány és a népesség eloszlása szempontjából mégis figyelembeveendő körülmény.A természetes szaporodást tekintve a húszas években történt változás:1921 és 1930 között 5 ezrelék volt a természetes szaporodás, a születésiarányszám 25,2 ezrelék, a halálozási 20,2 ezrelék és 2,7 fő az ezer lakosrajutó vándorlók évi átlagos száma. A nyereség jobbára abból adódott, hogy a740 A területi veszteséget Barcsa Gábor: A magyar–jugoszláv határ megállapítása és kitűzése.Bp. 1998. c. munkája foglalja össze.741 Magyar Statisztikai Közlemények 69(1923). 23.276