Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Kiss AndrásKölcsey Ferenc nótáriusi fogalmazványaiAz országos hírű költő, literátor hosszú évekig tartó csekei visszavonultságaután 1829-ben lép közpályára. Szatmár vármegye ekkor választja őt elsőaljegyzőjévé, ezt követően 1831-ben megkapja a tiszteletbeli főjegyzői címet,1832. november 6-tól pedig 1838. augusztus 24-én bekövetkezett haláláiga vármegye főjegyzőjeként látja el hivatalát. Ugyancsak a közpályára lépésénekévében, 1829-ben a vármegye táblabírája (assessor) lesz, 612 majd1832. november 6-án, bizalmának újabb megnyilvánulásaként, a nemesi önkormányzategyik követének Kölcsey Ferencet küldi az országgyűlésbe. 613A neves költő életpályájának ebben a szinte egy évtizednyi szakaszábanérdemelte ki, hogy – a költő Zrínyi Miklóshoz hasonlóan – politikusként isszámon tartsuk őt. Az íróembereknél gyakran megnyilvánuló politikai jellegű,a társadalmi, államberendezkedési állapotokat bíráló, a jobbítást igénylő,irodalmi eszközökkel kifejezett nézeteiknek kiváltóiban az érzelmi indítékoknagy szerepet játszanak, ugyanakkor a hangoztatott nézetek nem alapulnakolyan tényismereteken és nem kínálnak olyan gyakorlati megoldásokat, minta valódi politikusok meghatározott alapelveket követő, a megoldásokat is elképzelőtársadalmi tevékenysége. Kölcsey viszont ez utóbbi területen olyanországos és helyi társadalmi valóságképpel rendelkezett, amelynek kialakulásábanjórészt a vármegyei kormányzatban/közigazgatásban – mind vármegyei,mind országos viszonylatban – szerzett társadalmi, közjogi, politikai ismeretei,tapasztalatai segítették. Ugyanakkor pedig az elveinek megfelelőkövetendő utat is világosan látta. A Kölcsey-kutatás jó eredménnyel tárta fel– párhuzamosan szónoki kiválóságának értékelésével – országos jellegű politikaiszereplését és foglakozott a költő politikai pályájának kialakulásához612 Ratzky Rita: Ismeretlen Kölcsey-dokumentumok a Kolozsvári Állami Levéltárban. ItKl997. 5–6. 671–673. Szatmár vármegye tisztújító közgyűlése 1837. június 6-án a múltországyűlésen szerzett érdemeiért tizenhat vármegyei követet, köztük Zala vármegye követét,Deák Ferencet, mint „az egész haza előtt örökre felejthetetlen” férfiakat a vármegyetáblabíráivá nevezte ki. Kölcsey Ferenc nótáriusi fogalmazványai Szatmár vármegye levéltárában.Összegyűjtötte Kiss András. Szerkesztette és a jegyzeteket készítette Csorba Sándor.Fehérgyarmat 2003. 162–163. (A továbbiakban: Kölcsey 2003.) Kölcsey Szatmár vármegyeiközéleti pályafutására l. Csorba Sándor–Takács Péter: Kölcsey és Szatmár megye. Tanulmányokés források Kölcsey Ferenc Szatmár megyei tevékenységéhez. Nyíregyháza 1990. SzabolcsiTéka 12. (A továbbiakban: Csorba–Takács 1988.)613 Erről a megbízatásáról követtársával együtt 1834. november 10-én lemondott, mertnem értett egyet a vármegyei közgyűlésnek az örökváltság ügyében hozott határozatával. Azországgyűléstől 1835. február 19-én, a követeknek az elvhűséghez kötelező ragaszkodását kifejező,Pozsonyban elmondott beszédében búcsúzott. L. Kölcsey Ferenc összes művei. Bp.1960. II. 164–166. (A továbbiakban: Kölcsey 1960.)233