Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

mindvégig hálás volt azért, hogy Szegedre költözése után sem feledkeztekmeg róla a szülőföldjén. Még megtisztelő angliai elismeréseit követően isígy nyilatkozott erről: „S mégsem az ő bírálatuk igazolta önmagam előtt is aművészetemet –, hanem az, hogy Kós Károly kiadásra méltatta az Arany Jánosballadáihoz készített fametszeteimet.” 878A balladákhoz 18 szövegkép, valamint egy díszített címlap járult. Budayminden korábbi megoldással, hagyománnyal szakítva, képzelőerejét a fametszéskifejező eszközeihez igazítva alkotta meg a páratlanul szép képsorozatot.Ezekben példázza az erdélyi művészetben előszőr: a fametszet alapvetőendrámai műfaj. A fehér-fekete kontrasztokra egyszerűsített kép erre alkalmasa leginkább. Lapjai a balladákhoz illően szűkszavúak, lényegre törőek,teret engednek a képzeletnek. Metszőművészetére jellemzően fekete alapbólemeli ki a képet, világoló fehér foltjai alig bontják meg ezt a feketeséget. Agyakran használt fésűs vésővel még fukarabban vág bele a sötét részekbe.Óvatosan bánik azonban vele, nehogy képalakítása modorossá váljék. Metszeteita képi expresszvitás jellemzi, de érződik nem egyen a római iskola, azújklasszicizmus hatása is. Drámai alaphangú kiváló lapjai készültek a VörösRébékhez, a Tengerihántáshoz, a Zács Klárához, a Szondi két apródjához.Balladás, lebegő jelenség A méh románcának lányalakja, és kivételesen humoros– a szöveghez igazodva – a Pázmán lovag illusztrációja.Az 1933 tavaszán megjelent balladás könyv két változatban készült. 879Egy puha fedelű, olcsóságánál fogva jobban hozzáférhető, de szövegképeibentiszta nyomású kiadásban és egy igényes, bibliofil kiállításban. Méltatókritikai fogadtatása mellett, ez a könyv is elnyerte a Magyar Bibliophil Társaságelismerését. A kiadványt „művészi értékű fametszeteiért” az 1933-asév három legszebb magyar könyve közé sorolták. 880Buday már valamivel korábban, az Arany-balladák megjelenése előtt iskapcsolatban állott az Erdélyi Szépmíves Céhvel. 1932-ben nyolc fametszetévelillusztrálta Karácsony Benő kétkötetes regényét, az Új élet kapujábancímű művét. 881 E metszetlapok egyik-másika kifejezetten a német expresszionizmushatására utal. Úgy társul a szépíró Karácsony Benő fanyar humorú,groteszk világához, mint ahogy George Grosz láttatja korának társadalmát.Budaynak a kis méreteket kedvelő, feszes kompozíciójú fametszetei különösenazután váltak nemzetközi szinten is ismertekké, hogy a Székely népballadák1935-ben kiadott kötete még abban az évben Book of Ballads címmelangolul is megjelent. A kötet tanulmány-részében Ortutay Gyula nyújtelemzést a székely folklórról, melynek vizuális megjelenítője a misztikumotés realitást ötvöző képi világ. „Ötvennyolc ballada következik – írjaSzentimrei Jenő a kötetről –, melyeknek leglelkét Buday György fametszetei878 Sz. Weress Jolán: A székely népballadák meseillusztrátora pályafutásáról beszél. Ellenzék1935. október 27. 6.879 Arany János balladái Buday György képeivel. Kv. 1933.880 dl [Debreczeni László]: Buday György kitüntetése. Erdélyi Fiatalok 1933. IV. negyed(téli szám). 105.881 Karácsony Benő: Új élet kapujában. I–II. Kv. 932.328