Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

omán falu: Nyárádbálintfalva, Marosbárdos, Bazéd, Egerszeg, Hídvég, Kebele,Kebeleszentiván, Kisfalud, Kislekence, Malomfalva, Marosszentkirály,Meggyesfalva, Mezőszabad, Nyárádszentlőrinc, Remeteszeg, Székelysóspatak,Székelyuraly és Vece.10 faluban nem éltek románok, 49-ben elszórtan (1–9 család között), 21-ben 10–19 között, 20-ban 20–29 között, 8-ban 30–39 között, 9-ben 40–49között és 10-ben 50-en felül. Nagy számban voltak románok: Nyárádtőn145-ön, Mezőbándon 144-en és Marosszentgyörgyön 105-en; 50 és 100 családközött éltek még Mezősámsondon 92-en, Mezőszabadon 95-ön,Erdőszentgyörgyön 73-an, Meggyesfalván 68-an, Mezőcsáváson 66-on, Ma–rosbárdoson 56-on és Nagyernyén 53-an.1831-ben a statisztikai felmérés szerint cigányok 46 településen voltak jelen.A valóságban több helyen és nagyobb létszámban lehettek, mert nemmindenütt jelezték létüket. Mezőbándon, ahol jelentős cigány közösség létezettmár a XVIII. században, az 1831-es felmérésben mégsem szerepeltek.Számuk Marosszentgyörgyön is több lehetett az ekkor jelzettnél. Ezt a településtegyébként Cigányszentgyörgynek is hívták. Nagyobb cigány közösségek(10-nél több család) jelenlétét 8 településen jelezték, éspedig: Nyárádgálfalván38-at, Koronkán 19-et, Mezőkölpényen és Nagyernyén 15-öt,Székelysárdon és Erdőszentgyörgyön 14-et, Marosszentgyörgyön 11-et ésSzékelymosonban 10-et.A zsidók száma még 1831-ben is kevés. Kilenc faluban említik őket csupán:Ákosfalván, Csittszentivánon, Erdőszentgyörgyön, Marosszentkirályon,Náznánfalván, Mezőbándon, Mezőszabadon, Nagyernyén és Tófalván. KözpontjukNáznánfalva és Marosszentkirály volt.Más nemzetiségű népességet (szász, örmény stb.) Marosszéken a XVIII–XIX. századi felmérések alig említenek. Úgy tűnik, a jelen lévő idegeneketnem vették nyilvántartásba, mivel nem rendelkeztek állandó lakhellyel.Székelyföld lakosságának nemzetiségi összetétele, annak alakulása a távolabbivagy közelebbi múltban történetírásunk egyik sokat vitatott tárgyavolt. Főként a román történetírók foglakoztak ezzel, elég egyoldalúan, ferdítve,kidomborítva a románság őslakos jellegét és erőszakos elmagyarosítását.A fenti sorokban arra törekedtünk, hogy felvázoljuk egy számottevő időszaketnikai viszonyainak alakulását a Székelyföld egyik jól behatárolt részén,Marosszéken. Az összesítő adatok alapján nyomon követhető az etnikaiösszetétel alakulása, a román ajkúak térnyerése és a magyarok számarányánakcsökkenése. A téma további boncolgatása, a felmerült kérdések elemzéseés feldolgozása egy későbbi munka tárgya lehet.364