Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

tihanyi Biológiai Kutató Intézet alapkőletétele, majd megnyitása (1927.szeptember 5.) volt. A Természettudományi Társulat elnöke, Ilosvay Lajosaz alapkőletételkor emlékeztetett arra, hogy a magyarországi biológiai állomásfelállításának gondolatát először 1892-ben a Természettudományi TársulatÁllat- és Növénytani Szakosztályában vetette fel Vangel Jenő. 1031 Szerinteaz állomást Fiuméban vagy a tengerpart más részén kellett volna elhelyezni.Entz Géza, Hermann Ottó és Horváth Géza azonban inkább a Balatonpartját tartották erre alkalmasnak. A szakosztály így egy balatoni és egy fiumeiállomás létesítését javasolta a kormánynak – eredmény nélkül. Végül1925-ben a Társulattól függetlenül keletkezett egy szerény kutatóhely Révfülöpön,majd ezt követte a tihanyi intézet. Ennek az új intézménynek a felállításasajátos visszhangra talált a korabeli közvéleményben. Szélsőjobboldalrólsokan támadták, mivel a Méhely Zoltán által követelt Magyar FajbiológiaiIntézet helyett hozták létre. 1032 A Társulat 1928 februárjában rendkívüliválasztmányi ülésen tiltakozott a támadások ellen és Klebelsberg kultuszminiszterhezintézett feliratában állást foglalt a kutatóintézet felállításánakindokoltsága mellett. Ezen kívül Ballenegger Róbert és Gelei József az Akadémiántartott előadásokban, Soós Lajos pedig a Természettudományi Közlönybenmegjelent tanulmányban bizonyította a tihanyi intézet megalapításánakhelyességét. 1033Fontos szerepet játszott a Társulat tevékenységében egy, a korban mégalig ismert − ma már tudjuk, hogy milyen előremutató − probléma, a környezetvédelem.A Társulat több évtizedes kitartó munkájának is része volt abban,hogy 1935-ben az erdőtörvény keretében szabályozták a pótolhatatlantermészeti értékek védelmét. 1034 A Társulat választmánya Lóczy Lajos indítványáramár 1920-ban felterjesztést intézett a kultuszminiszterhez a tihanyifélsziget geológiai és zoológiai érdekességeinek megőrzése érdekében. Országosvisszhangja volt Soós Lajos cikkének, amelyet 1929-ben írt a TermészettudományiKözlönybe Badacsony és a Gulácsi-hegy természeti szépségeinekvédelmében. 1035 A földművelésügyi miniszter felkérésére a Társulatnégy bizottsága foglalkozott az 1935-ben meghozott törvény előkészítésével,annak állattani, növénytani, geológiai és barlangtani vonatkozásaival. Az elfogadotttörvény rendelkezéseinek végrehajtására 1938-ban alakították megaz Országos Természetvédelmi Tanácsot, amelyben a Társulat hivatalos képviseletetkapott.1930-ben szerény emlékkiállítással ünnepelte a Társulat a TermészettudományiKözlöny 70. kötetének, illetve 1000. füzetének megjelenését. Az ezévi közgyűlés a választmány javaslatára 72-re emelte a választmányi tagokszámát, ami lehetővé tette, hogy az eddigi 6 (állattani, ásvány-földtani, kémi-1031 Vö. Magyary: i. m. 404.1032 Vö. Pach: i. m. 290−291.1033 Vö. Gombocz: i. m. 343.1034 1935:IV. tc.1035 „Siralmas ének”. Természettudományi Közlöny 1929. 593−608.394