Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

telen országgyűlésen. Ahogy azonban a kiegyezési tárgyalások a végéhezközeledtek, a sikertől megittasult magyarok egyre szűkkeblűbbé váltak, egyrekevésbé voltak hajlandók az engedményekre a nemzetiségek irányába.Igaz, ezek jó része sem kereste a kompromisszumot. Az erdélyi román képviselőkegy része például inkább demonstrálni akart az országgyűlésen, semmintmegegyezésre jutni a magyarokkal.1867. február 17-én aztán sor került a felelős magyar kormány kinevezésére.Mint láttuk, az unió elismerése volt magyar részről a kiegyezés egyikalapfeltétele. Az 1867. február 15-i, az uralkodó elnökletével – az akkor mégnem hivatalosan kinevezett miniszterekkel tartott – minisztertanácsonAndrássy Gyula kifejtette, hogy a magyar kormány számára nem lehetségesmás álláspont. 924 Ekkor ugyan még – kompromisszumos megoldásként – arrólvolt szó, hogy a teljes egyesítés végrehajtására egy bizottságot hoznaklétre és törvényjavaslatokat dolgoznak ki, de Andrássy hangsúlyozta, hogymár csak az új kormány pozíciójának megerősítése végett is szükséges, hogyaz uniót már most kész tényként kezeljék. Ezért kérte az erdélyi udvari kancelláriafeloszlatását, a Főkormányszék élére pedig egy királyi biztos kinevezését,amely egyben a magyar kormánynak való alárendelést is jelentette. 925A minisztérium kinevezésének napján tehát az uralkodó feloszlatta minda magyar, mind az erdélyi udvari kancelláriát. A Haller Ferenc erdélyi kancellárnakcímzett leiratban az uralkodó bejelentette, hogy az unió kérdésénekmegoldását – az ő 1865. december 14-i trónbeszéde és az 1865. december25-én az erdélyi országgyűléshez intézett leirata szellemében – a minisztériumrabízta, és reményét fejezte ki, hogy az átmenet nem fogja zavarni a közigazgatásés igazságszolgáltatás rendes menetét, illetve minden „köz- és magánérdek”kíméletével történik. 926 Andrássy rövidesen jelezte, hogy tekintettelaz átadás technikai nehézségeire, illetve a köz- és magánérdekek védelmére,március 9-e előtt a minisztérium nem tudja átvenni az ügyeket. 927 Akancellária tehát március 10-ig még ideiglenesen működött, de már csak alegsürgősebb, illetve néhány személyi kérdéssel foglalkozott. Az erdélyi hatóságokatfelszólították, hogy a feloszlatás miatt csak azokat az iratokatküldjék fel, amelyek sürgős elintézést igényelnek. 928A magyar kormány kinevezését az erdélyi magyarok kitörő lelkesedésselfogadták. A kolozsvári Korunk „A nemzet nagy ünnepe” címmel tudósított atörténtekről. Kolozsvárra február 17-én este érkezett a hír, amikor a várositáncteremben éppen a fiatalság táncvigalma folyt. A karzaton megszólalt apostasíp, felolvasták a hírt a felelős magyar minisztérium kinevezéséről, errelelkes éljenzés tört ki, elhangzott a Rákóczi-induló, kitették Deák képét ésnemzeti lobogókat tűztek ki. Másnap reggel a táviratot kiszegezték és több924 MOL K 27 Minisztertanács. 1867. február 15.925 Erről l. Pál Judit: Az erdélyi kormánybiztos kinevezése 1867-ben. In: Kiss Emlékkönyv417−432.926 MOL D 228. 1867/158.927 Uo. 1867/174.928 MOL D 228. 1867/167.350