Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

3. Természetére nézve Sükeit jellemzi a hirtelen harag, a fellobbanás; indulatainuralkodni nem tud. Lélektanilag ezzel magyarázza gr. Mikó Istvánpanaszának okát. Értesülései szerint Sükei a gróf urat vagy ebéd utáni álmában,vagy felébredése utáni rossz kedvében zavarhatta meg. Megeshet, hogya lelkész nem viselkededett illedelmesen, nem volt alázatos. Szentgyörgyiszerint „eléggé hibázott, ha egyebütt is alkalmatosságot szolgáltatott a panaszra.Tudnia kellett volna, hogy az alamisna kéregetőnek és egy szegénylegénynek alázatosnak és mindent eltűrőnek kell lennie. Nagyon sajnáljuk,ha valaki kegyes jóltevőink közül ezen paptól hálátlanul meg talált sértődni.Ezerszer kérek bocsánatot szegény ecclesiámmal együtt a megbántottaktól.Nagylelkűségük fedezze el a megbántást. Légyenek minden rendű kegyesjóltevőink örökre áldottak, akik nem sajnállották lelki gyarapodásunkat mégezen idegen földön is elősegíteni.”Tudván mindezt, a főkurátor feltárta, hogy már két és fél évvel korábbankérték néhai Kenderesi Mihály guberniumi tanácsost, hogy a kevés tiszteletnekörvendő Sükei helyett rendeljenek „feddhetetlen characterű, tanult papot”.Ám egy ilyen lelkészt a bukaresti szegény kálvinista közösség nemtudna eltartani. Mégis úgy véli, hogy Sükei hibás lépései ellenére „törekedéseiértés fáradozásaiért valami köszönetet érdemelne” a gyülekezet részéről.Hosszan mutattuk be Szentgyörgyi Mihály levelét, mert a kortársak közülsenki sem jellemezte árnyaltabban Sükei egyéniségét, erényeit és emberigyarlóságait. Aki rajta kívül, a bukaresti kálvinista lelkészről írt, vagy felettedicsérte, vagy éppen túlságosan elmarasztalta. Általában a szélsőség jellemzia Sükeiről szóló korabeli írásokat. Példaként hozhatjuk fel Léding Sándor dicsőítőcikkét, amely 1833-ban látott nyomdafestéket a Társalkodóban, vagyÜrmösy Sándor 1844-ben Kolozsvárott megjelent könyvét, amelyben igazságtalanulítélte és marasztalta el Sükeit.Az igazi megpróbáltatások csak ezután zúdultak szegény fejére. TámadtákSükeit a bulgáriai Nikápolyban székelő Majolani ferences püspökhavaselvi küldöttei, az új lutheránus pap német és szász hívei és mellettüknéhányan egyháztagjai közül. 1832 és 1833-ban ismételten elutasította gyűjtésikéréseit a Dunamelléki Református Egyházkerület Főkonzisztóriuma.Végső soron mindez a Bukarestben székelő osztrák főkonzulátus feljelentéseirevezethető vissza. Ezekben Casimir von Timoni főkonzul azzal vádoltaSükeit, hogy fejedelmi kiváltságlevelet hamisított, egyházán kívüli közigazgatásitárgyakban egyháza pecsétje alatt iratokat merészel kibocsátani, magánhagyatékokat foglal el önkéntesen a kálvinista egyházközség javára.Casimir von Timoni a bécsi kancellária utasítására feljelentést küldött Metternichkancellár címére. Kifogásolta Sükei következetes törekvését a magyarnemzeti öntudat ápolása terén. 2571835. június 30-án a magyarországi Helytartótanács letartóztatási parancsotbocsátott ki Sükei nevére. Ám közben határozottan lépett fel mellette abukaresti kálvinista egyházközség vezetősége, kijelentvén, hogy semmi szín257 Documente privitoare la istoria românilor, culese de Eudoxie Hurmuzaki. Vol. XXI.Buc. 1942. 581–584.90