Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

nél a többség eszmél, gondolkodik –, hol a tudományos mívelődésre mód, ahasznos találmányokra inger van –, hol a lélek kifejlődése útját homály nemborítja, vagy sorompók nem zárják: ott a szabad gondolkodás, annak szabadkifejezése s másokkali közlésének véde alatt kifejlődnek a lelki erők, s azember, maga dicső méltóságában jelen meg, amint földi teremtő (kiemeléstőlem B. S.), tenyész, virágzik minden kezei közt, éled minden körében.” 198Kossuth ennél is konkrétabban fogalmaz. Hűtlenségi perének a tárgyalásána neki tulajdonított szélsőséges elképzelések vádjával szemben kijelenti,hogy politikai programja a valóságra épül, sohasem absztrakcióra vagy éppenutópiára. Morus Utópiájától is elhatárolja magát. Önérzetesen állítja,hogy „esze is van annyi, hogy mi légyen jó, hasznos és üdvösséges Magyarországnak,arróli meggyőződését korántsem Morus Utópiájából meríti, sfogja mindig meríteni, hanem Magyarországnak azon helyzetéből, melybenvan, s melybe azt nyelve, népszokása, alkotmánya és diplomáciai szövetkezéseitették. És ezért az alperes a haszontalan, üres theoriákkal soha nem foglalatoskodott,sőt örökké azt szerette mondani: a status tudomány alegpositivusabb tudomány a világon, mert a faktorokat, melyekkel sokszorozunk,nem teremthetjük, hanem vennünk kell, amint előttünk vannak. Balgatagmagyar politikus, ki azzal törekszik, mi volna jó in abstracto; azzal törekedjék,mi jót lehet tenni azon országban, amely olyan, aminő.” 199Széchenyi István is szembesíti a maga eszmevilágát az utópizmussal éséppen a Kossuth Lajossal vitatkozó A kelet népe című könyvében tűzi tollahegyére nemcsak az utópiát, mint fogalmat, hanem a „hóbortos utópistákat”is, akik „anti-oeconomia-politikai elvet csepegtetnek az irgalom szent szavánálfogva a népbe”. 200Bolyai János sokezer oldalas boldogságkereső kéziratos hagyatékábannem találjuk az utópia szót; azt a világot, amelyet elképzel és amelynek jogiés igazgatási körvonalait felrajzolja „tökélyes közállomány”-nak nevezi, amegvalósítására vonatkozó, enciklopédikus ismeretekre kiterjeszkedő művénekpedig az Üdvtan címet adja.A készülő nagy műnek a címlapját is sokszor megtervezi, előszavánakírásába sokszor belefog (a legtöbbször abbahagyja), ajánlást is többet megfogalmaz.A tekintélyes nevek között a Kossuth Lajosé nem fordul elő. Kézirataibanimitt-amott felbukkan Kossuth neve, de 1848 előtt rokonszenve Széchenyifelé húzza. Kossuth feltehetően akkor értesült a matematikával foglalkozónyugalmazott mérnök-századosról, amikor a honvédség toborzása idejénDobolyi Sándor marosvásárhelyi ügyvéd, országgyűlési képviselő megemlíthetteelőtte a nevét. Erre abból a levélből következtethetünk, melyet198 Uo. 109.199 Kosáry Domokos: Kossuth fogsága. Klny. Magyarságtudomány. II. évf. 3–4. sz. 240.200 Széchenyi István: A kelet népe. Pest 1841. 259–261.63