Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

azonban elvben mérlegelhetünk, ahol az ív közrefogja a szarkofágot, úgy, ahogyaz például a conques-i Bego apát (+1107) síremléke esetében történt. 169 Ez – havalóban készült ilyen építmény a szarkofág fölé – arra is magyarázatot adna, miértnem kellett az oldallapokat is a főoldalhoz hasonló simaságúra faragni, illetvemiért borította vastag habarcsréteg a szarkofágot, amikor megtalálták.Csanádi kutatásaink egyik meglepő részeredménye a szarkofágon lévő kereszthezkapcsolódik. A sérült, korábban részben cementes habarccsal borított faragásgondos letisztítása után világossá vált, hogy a kereszt nem hármashalmonáll, ezt a látszatot csupán az kelthette, hogy a kereszt félköríves talppal támaszkodika sziklás hegy tetejére. Ennek fényében figyelmünk joggal fordulhatott a viszonylagkései, hármashalmon álló keresztektől a közelebbi párhuzamot kínáló,de jóval korábbi bizánci győzelmi keresztek felé.A kereszt a csatára készülő Nagy Konstantin legendás látomása és az ezt követő,Róma előtt Maxentius társcsászár fölött aratott diadal (312) nyomán váltgyőzelmi jelvénnyé. Ilona anyacsászárné, Konstantin anyja 326-ban jeruzsálemizarándokútra indult, hogy megtalálja Krisztus keresztjét. A Golgotán csodás módonmájus 3-án meglelt kereszt (inventio crucis) helyén a császár 335. szeptember13-án felszenteltette a Szent Sír-templomot, és szeptember 14-én felállítottáka keresztet a hívők számára (exaltatio crucis). 170 Az Ilona császárné által megtaláltKrisztus-kereszt nagyobbik része Jeruzsálemben maradt, ahol a város legnagyobbereklyéjeként őrizték. 171 A Golgotára 440 körül II. Theodosius ékkövekkeldíszített keresztet állíttatott, 172 amely II. Tiberius (578–582) korától a bizánciuralkodók solidusain is helyet kapott és középkori zarándoklatok célpontjává, illetveikonográfiai archetípussá vált. A hegycsúcson álló, kiszélesedő szárú, díszeslatinkeresztek, a hegy alján fakadó négy paradicsomi folyóval Krisztus és azEgyház győzelmének jeleként magányosan az apszis közepén, vagy többalakoskompozíciók középpontjában az V–VI. századtól a IX. századig az apszismozaikok(a jeruzsálemi Szent Sír-templom Ádám-kápolnája, 173 Bethlehem, Születéstemploma, 174 Nola-Cimitile, 175 S. Apollinare in Classe 176 , Róma, S.169 Aubert, M.: L’église de Conques. Paris 1954. 45; Schwarz 1998. 15., 6. kép.170 Vossen, Rüdiger–Röder, Alexander–Vossen, Gabriele: Das Kreuz. Lebensbaum oderMarterpfahl? Bonn 1997. 20–21.171 Casartelli Novelli, Silvana: Segno salutis e segno ’iconico’: della »invenzione«constantiniana ai codici astratti del primo altomedioevo. In: Segni e riti nella chiesaaltomedievale occidentale. I. Spoleto 1987. (A továbbiakban: Casartelli Novelli 1987.) 121.172 Egyes kutatók feltételezik, hogy a Golgotán már a II. Theodosius-féle ékköves keresztelőtt is állt egy kevésbé díszes kereszt, vö. Grabar, André: Martyrium. Recherches sur le cultedes reliques et l’art chrétien antique. Paris 1946. II. 188. és Dinkler, Erich: Bemerkungenzum Kreuz als Tropaion. In: Mullus. Festschrift Theodor Klauser. Jahrbuch für Antike undChristentum. Ergänzungsband 1. Hrsg. Stuiber Alfred – Hermann Alfred. Münster/Westfalen1964. (A továbbiakban: Dinkler 1964a.) 71.173 Casartelli Novelli 1987. 21. kép; Ihm, Christa: Die Programme der christlichenApsismalerei. Stuttgart 1992. (A továbbiakban: Ihm 1992.) 90., 24. kép.174 Ihm 1992. 77–78., 15. kép.175 Ihm 1992. 80., 16. kép.176 Dinkler, Erich: Das Apsismosaik von S. Apollinare in Classe. Köln–Opladen 1964. (Atovábbiakban: Dinkler 1964.)56