Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

mutatta be az Első diákév című elbeszélés-sorozatában (Kolozsvár 1939). Alkalmidiákelőadásokra néhány színpadi jelenetet is írt: Kalazancius megtalálja hivatását,Jósika Miklós búcsúja, Szegények angyala és Báthory István.Szemináriumi igazgatósága időszakában az Apor-kötet mellett még egy nagymunkája készült el, Mailáth püspök életrajza. A befejező részt püspöke halálaután írta meg, ezért a Székhelyi Mailáth G. Károly címet viselő monográfia csak1940-ben jelent meg Kolozsvárt. A könyv kiadásának elhúzódása a püspök kéréséretörtént: „várjunk még az életrajz kiadásával, hogy az élők tömjénezésénekmég a látszatát is elkerüljük”. 1177 Mailáthról, a „diákok püspöké”-ről szóló művetalán a legszebben megírt és legolvasottabb munkájává vált Bíró Vencelnek. (Akönyvet Reithofer Jenő festőművész rajzai díszítették.)A piarista szerzetesrend egyre nagyobb igényt támasztott munkálkodására.1934-ben a temesvári káptalan az önállósult erdélyi rendtartomány főnökévé választotta.Komoly felelősséggel és gondokkal járó megbízatása mellett két évenkeresztül még a szemináriumi igazgató tisztét is ellátta. Kinevezését üdvözölteSándor Imre is, kinek levele más szempontból is fontos, felhívta a figyelmetSzebelébi Bertalan vizitációs naplójára. 1178Bíró Vencel a rendtartomány vezetésével súlyos gondokat vett a vállaira. Arend jogi személyiségének elismertetését korábbi rendfőnök-elődeinek sem sikerültvéghezvinniük. Ennek hiányában könnyen kialakulhatott volna az a helyzet,hogy a szerzetesrend elveszíti minden vagyonát. A tragikus helyzetet csak fokoztaa római katolikus egyház és a Státus ellenében 1179 többször is keményen fellépőOnisifor Ghibu kolozsvári egyetemi tanár feljelentése, 1180 aki címbitorlás ésállamellenesnek nyilvánított rendi címer használata miatt irredentizmus vádjávalpert indított ellene a bíróságon. Ötoldalas vádiratának csúcspontjaként rámutatott,hogy a rendi címer felett a magyar korona látható, a feletti levő betűk – M. A. –pedig azt jelentik, hogy „Magyar Állam”. Mindezek mellett, a helyzet végsőkigéleződéseként a kultuszminisztérium végzésben értesítette, hogy nem ismeri elrendfőnöknek. A vád súlyát kellőképpen érzékelteti az a körülmény, hogy 100millió lej kártérítést követel tőle a román állam. Hosszas idegeskedés, jogi huzavonaután a kolozsvári ítélőtábla kötelezte az államot a rend és a rendfőnök elis-1177 Majláth Gusztáv Károly Bíró Vencelnek. (Mödlind bei Wien, 1931. szeptember 23.)BíróI hgy.1178 „Kedves Provinciális úr! Most olvastam az Erdélyi Lapokból nagy fontosságú kinevezését.… Ma járt kezemben az esp. kerületi papság könyvtárából Szebelébi Bertalan kéziratosvizitációs naplója. Tudták, hogy ez itt van? Még sok érdekes dolog lehet a levéltárban. Örömmellátnám, ha a provinciálisi teendőkben elfárad egy kis kedvteléses kutatásra. Ismételt jókívánatokkal szívből köszönti Sándor Imre. Székelyudvarhely, 1934. VI. 21.” BíróI hgy.1179 Sas Péter: Vatikán és Románia államközi megállapodásai a két világháború között.Egyháztörténeti Szemle 2003. 1. sz. 85–86.1180 Márki Sándor Bíró Vencelnek. „Ghibus Omnivoraxnak talán mégis megártana a kövérfalat s telhetetlenségéből remélhetőleg semmi sem lesz…” (Gödöllő, 1924. július 21.)BíróI hgy.435