Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

múlt században odaiktatja: Okos, mint a tordai malac, ami az elterjedt közmondásnaklegalábbis kétszáz éves létet biztosít. Ami a közmondás dísztelenebbfelét illeti, hogy ti. a tordai malac háttal menne a válúhoz, mégis jóllaknék, ennek eredete már a mithos homályába vész. Nem létezik ugyanismeggyőződésünk szerint kézzelfogható történeti alapja, egyszerű szójáték lévén,mit a bosszús tordai nép úgy fordít vissza a tolakodó viccelőre: hát magatalán hát nélkül megy a válúhoz?Mily vidorak, mily pajkosak, mily játszian fürgék ezek az okos kis teremtések.Milyen kedélyesen habzsolják fel az elibök tett ételt, akár ha egy-egyparochiális plebanus tenné. Valóban az ember egész lelki gyönyörűséggelnézdelheti felséges étvágyukat s tiszta szívéből kívánhat e világban jeles előmeneteltnekik a másvilágra, mindenekfölött külső testi gyarapodást. Egy lépésselmég tovább megyek: engem húsz éven keresztül szakadatlan észleléseimarról győztek meg, hogy a tordai jóhírű disznópecsenye nem másnakköszöni feltűnő finom ízét, mint a jól nevelt malacok feltűnő, kiválóaromaticus okosságának.Tovább menve, lucernás és kukuricás vetéshez találunk a város kellősközepin, míg a házak jobbra-balra a hegyekre szaladnak. E tény is tanúságottesz a városalapító tordaiaknak számító bölcsességéről: a síkon ti. jobban terema kukorica, mint a meredek hegyoldalakon. Továbbad egy patak vanketté szakítva. E patakkal azt a tréfát követik el a tordaiak, hogy két feléosztva átfolyatják önnön magán s csak ∞ alakú pályafutás után engedik ismétegyesülni és az Aranyosba ömleni. Nem sokára az újtordai piacra érünk– itt látjuk ismét Torda egyik emlegetett nevezetességét.Az újtordai református templom ez. E templom maga is, környéke ismind csupa merő nevezetesség.E templom tornyán van az a napóra, melyet a nemes ekklézsia deszkávalbefedetett, nehogy az eső kárt tegyen benne. Ugyancsak e torony bádoggalvan fedve, a toronytetőn is bádoggömb csillog, mely gömb van, hogy sokatne mondjunk, három véka.Mikor elhozatalára mentek volt a tordaiak, az öntőben kitudták róla, hogyembererő föl nem viheti a toronyra, s azt is kitudták, hogy fölvitelére hánylóerő kell. A cívisek megjegyezték magoknak a lóerőt, s mikor a gomb feltételérekerült volna a sor, eléállították legerősebb lovukat. Eléállították, mondom,legerősebb lovukat, hátára erősítették a bádoggömböt, s hogy el ne véthesseoda fel az útját, kötelet kötöttek a ló nyakára jó erősen, s a kötelet aztáncsigák segítségével kezdték felcsavarni. Így vezették fel a toronytetőig aszegény párát, s a ló hátán feljutott szerencsésen a toronygomb is. Mondják,de én róla nem kezeskedhetem, hogy amint a lovat vontatni kezdték, ez kivetettevolna nyelvét, mit látván a tordaiak, az alapos megjegyzésre fakadtak:lám, milyen nehéz még lóerőnek is; hát még embererő hogy bírhatta volna…E templom szomszédjában van a református papi lak, melyet a költészetiránti áldozatkészség emelt Gyöngyösi János … Tordán száz évvel ezelőttmint pap, ki elhitette volt nemcsak városával, de egész Erdéllyel is, hogy ő223