Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

dés a legalacsonyabb (12,7%) volt. 1081 1911–1915 között sem lett sokkaljobb az állapot, hiszen az erdélyi területeken 20,6%-ot tett ki az ugar, szembenaz országos 8,9%-kal. A különbségek a mezőgazdasági területek (kataszteriholdra számított) krajcárban kimutatott átlagjövedelmében is megmutatkoztak.Így az északi hegyvidéken a szántók esetében az országos 470krajcáros átlagnak csak 33,1%-át, rétek esetében az országos 309 krajcár jövedelemnekcsak 47,89%-át, a legelők esetében pedig a 113 krajcáros átlagnakmintegy 30,9%-át érték el. Erdély helyzete alig volt jobb, mint az északihegyvidéké, ugyanis ugyanezen adatoknak 37%, 50,8%, illetve 42% feleltmeg. 1082 Az eredményekre az agrokemizálás, az intenzív talajművelés, a talajjavítás,a mezőgazdasági gépek és eszközök, valamint az új termelési szerkezetekbevezetésének lemaradása hatott ki. Az ország keleti megyéi az alagcsövezésimunkálatokban sem jeleskedtek.Az 1867 utáni magyar kormány kevéssé foglalkozott agrárpolitikai kérdésekkel.Bernát Gyula szerint az akkori kormány az elért termelési eredményekre,a kivitel nagyságára és az ebből származó készpénzbevételekre támaszkodva,az általános mezőgazdasági helyzetet meglehetősen optimistamódon ítélte meg. Elégtelenséget csak a terményértékesítés lebonyolításáraszükséges szállítási eszközök számában és a marhatenyésztés állapotában talált.A kormány inkább az ipar és kereskedelem körüli feladatokra fektette ahangsúlyt és nem foganatosított a bánya- és ipartörvényhez hasonló fontosságúagrárintézkedéseket. Ez az ágazatokat összefogó kormányzati szerv – aföldművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium – összevonásával ismagyarázható.Habár az agrárpolitikusok többször felemlegették a mezőgazdasági érdekekelhanyagolását, az 1889-es önálló földművelésügyi minisztérium felállításáignem sok eredményre jutottak. Amint azonban azt Fehér György megállapította,ez a szaktárca sem rendelkezett szakapparátussal. Azt az OMGEnekkellett volna helyettesítenie. Létrejöttek viszont a vármegyei és járásimezőgazdasági bizottságok 18–30, illetve 4–8 taggal. 1083 A mezőgazdaságrólszóló, 1894-ben hozott XII. tc. megmaradt a feladatok elvi szintű tárgyalásánál.Az agrárjogrendszer megalkotásával is adós maradt, különben sem emeltea mezőgazdaságot az iparral vagy kereskedelemmel egyenrangúvá.Az államilag irányított agrárpolitika érvényesítésére Darányi Ignácnak atárca élére történő kinevezésével került sor 1895-től. Ő egy olyan részletes, aközgazdasági tényezőket figyelembe vevő gyakorlati programot terjesztettelő – miközben működésének erkölcsi irányelveit, szellemét is meghatározta –,amelyben a magyar gazdaságpolitika tengelyévé az agrárpolitikát tette, úgy,hogy közben ügyelt a gazdasági ágazatok közti helyes arány betartására. Da-1081 Uo. 199.1082 Uo. 179. 10. táblázat.1083 Fehér György: Magyarország agrártörténete (agrártörténeti tanulmányok). Bp. 1996.246−247.411