Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

A földféltés legalább annyira tényezője a pernek, akárcsak az ezzel összefüggőrossz viszony a Wassok és a falu között. A falu rossz viszonyát aWassokkal és vice versa az indokolja, hogy a Wassok birtokának egy részétaz első világháború utáni demokratikusnak nevezett földreform során a falusiaknakosztja szét a román kormány. A tét óriási. Ugyanis, ha a Wassok valamilyenformában visszakapják birtokukat, vagy annak egy részét, az mindenképpena falusiak egy részének a kárára történne. Míg, ha elítélik Wassgrófot, méghozzá mindkettőt és a feleségét is, még több föld jut a falusiaknak.Ma mindezt bizonyítani rendkívül nehéz, és mégis ez a lehetőség ott feszüla tanúvallomások mögött. Úgy tűnik, hogy valahol a háttérben létezettegy csoport, amely ebbe az irányba kívánta elmozdítani a dolgokat, magát aper menetét. Nem véletlenül születik meg a dr. Mărginean Ion és Şiom Mihailbeadványa. Nagyon valószínű, hogy ez a Şiom név azonos a Şomkéntszereplő névvel, amelyiknek Caţi Ioan is viselője, ugyanis másik neve Şomvolt. 1403 Volt is egy testvére, Şom Teodor, aki – állítólag – megpróbált velebeszélni, de a csendőrök nem hagyták. 1404A dolgok furcsa összejátszása folytán, hogy honnan, nem tudni, ugyaneza Şiom Mihail ismeri az omboztelki eseményeket is, illetve a statáriális bíróságtevékenységét, legalábbis Ioan Bojor állítása szerint. 1405 Az omboztelkieseményeket elvben már nem is kellene Wassék számlájára írni, hiszen aIoan Bojor-féle beadvány a miniszterelnöki hivatalhoz 1946. márc. 27-érőlszól, illetve a kihallgatásáról készült jegyzőkönyv az 1946. ápr. 25-i dátumotviseli, azaz a Wassék ellen kimondott ítélet után kerül papírra. Ebből az derülki, hogy a kivégzésekről (l. még a feketelaki és [meleg]földvári gyilkosságokat!?)állítólag egy, a Wassék – szentgothárdi? – kastélyában tartotthadbírósági (?) ülés („consiliu”) döntött, amelyen részt vett Hegyi hadnagyis a marosvásárhelyi kémelhárítástól. Bojor Ioan szerint, „Wass gróf” is résztvett volna ezen a tanácskozáson. (Bojor „kikövetkeztette”, hogy az idősebbikWass, de logikai menetét, nem fejti ki. Az ő utalása a kétmillió pengőre, amitBojor pap beváltott Kolozsváron és ami azután eltűnt, viszont nem indokoljaa többi gyilkosságot. (!)Az említett gyilkosságokkal kapcsolatos eseményekről – a „consiliu”-rólis? – Bojor Ioan Şom Mihailtól szerzett tudomást. Az érdekes, hogy ez utóbbiaz egyetlen általa aláírt vallomásában, 1945. július 31-én minderről említéstsem tesz, ami több mint gyanússá teszi a közvetett tanúságtétel értékét.Miközben ekkor még a Schilling-kastélyba utaztatják a Wass grófot, akkorsem tudta a legtöbb tanú, hogy melyiket, Endrét vagy Albertet, tudta viszontSiom Mihail. 1406 Az omboztelki események kapcsán Bojor Ioan szerintSzentgothárdon kerül sor az áldozatok sorsát eldöntő tanácskozásra, melynekkapcsán elég ködösen megint szerepel „a Wass gróf” és megint Şiom Mihail1403 Uo. 35, 73.1404 Uo. 9. k. 33v.1405 Uo. 11. k. p. 90.1406 ASRI, Dosar 40 022, 9. k. 56v.532