Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Pók AttilaA Királyi Magyar Természettudományi Társulathelye a magyar közművelődésben1920–1944 ∗Csetri Elek munkássága egyaránt szolgálja a magyar történettudománygazdagodását és a tágabb értelemben vett nemzeti művelődést. A sokévesbarátságért, józan nemzeti elkötelezettséget sugárzó bölcs tanácsaiért köszönetetmondva ajánlom Neki ezt az írást.1. A Társulat újraindulása1919 augusztusa a Természettudományi Társulat történetében is korszakhatár.Annak a társulatnak, amely a századfordulón a magyar természettudományikutatások és a természettudományi ismeretterjesztés tekintélyes, megalapozottanyagiakkal rendelkező szervezete volt, és amelyről – igaz, nemminden túlzás nélkül – írta Gárdonyi Géza 1906-ban: „ez a kis társaság többettett a magyar művelődés fejlesztésében az utóbbi 30 év alatt, mint a MagyarTudományos Akadémia az ő millióival az egész században”. 10201919−1920-ban kevés oka lehetett az optimizmusra. A sok ezer vidéki taggalmegszakadt a kapcsolat, a társulati vagyon értéke napról napra csökkent, adrágulás, az anyag- és papírhiány miatt valószínűtlennek tűnt, hogy továbbrais meg tudja jelentetni nagy múltú lapját, a Természettudományi Közlönyt. Arégi irányító gárda két érdemes tagja, Eötvös Lóránd és Entz Géza alelnökökhalála miatt szükségessé vált a vezetés újjászervezése is.∗ Munkám során elsősorban az alábbi műveket használtam fel: Balogh István: A parasztságművelődése a két világháború között. Bp. 1973; Földes Ferenc: Munkásság és parasztságkulturális helyzete Magyarországon. Bp. 1941; Glatz Ferenc: Kultúrpolitika és szaktudomány,1919–1931. In uő: Nemzeti kultúra – kulturált nemzet. Bp. 1988. 121−178; GomboczEndre: A Királyi Magyar Természettudományi Társulat története. Bp. 1941; Györffy Sándor:A magyar népfőiskolák szerepe az ismeretterjesztésben. (Kézirat); H. Sas Judit: A magyarnépfőiskolák története. Valóság 1961. 6. sz. 71−86; uő: A magyar népművelés története. II.(Kézirat); Kornis Gyula: Kultúra és politika. Bp. 1928; L. Nagy Zsuzsa: A budapesti liberálisellenzék. Bp. 1972; A tudománytól a tömegkultúráig. Művelődéstörténeti tanulmányok1890−1945. Szerk. Lackó Miklós. Bp. 1994; A magyar tudománypolitika alapvetése. Szerk.Magyary Zoltán. Bp. 1927; Magyary Zoltán–Serfőző Lajos: A KMP tevékenysége a munkáskultúr- és sportmozgalomban. Bp. 1963; Stier Miklós: Oktató-nevelő munka a szociáldemokratapártban és a szakszervezetekben. 1919−1930. (Kézirat); Szilágyi János: Munkásosztályunkáltalános műveltségi helyzete 1919−1945. Bp. 1964; Tarr Zoltán: Népművelés1919−1944. Dokumentumok. Debrecen 1975; Vita a népi írókról. Sz 1958. 5−6. sz. 732−757.1020 Idézi Ortutay Gyula: 125 éves a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. Valóság1966. 7. sz. 4.390