Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

vatját és a „véres-víz” szimbolikáját, amely azt fejezi ki, hogy háború lesz,Zrínyi Szulejmán szájába adott tömör kijelentéssel érzékeltette a török támadásrettenetét: „megfestem lovamat kereszteny vér-tóban”. 1334 Konstantinápolybólgyönyörű lovon indult a szultán Szigetvár, azaz Magyarország ellen:„Egy fekete Szerecsen ló volt alatta, / De kép-író falra szebbet nem írhatna; /Nem vélnéd, hogy éri földet száraz lába, / Oly szépen égyéránt- s halkanváltoztattya, // Véres nagy szemei ugyan kidültenek, / Száraz fejechkéjénvan helye üstöknek, / Az orra likjain langos szellők mennek, / Szája tajtékotvér, mint vízi Istennek. // Magassan költ nyakán fejét alá hajtyja, / Szálos rövidserényét szél hajtogattya…” 1335Néhány sor és kifejezi az évszázados tapasztalatot: ló és lovas között aroppant feszültség és kölcsönös fegyelem erejét. S ennél is többet: a „föld”, a„szél”, vagyis a levegő, a „víz” és a „láng”, a négy őselem kozmikus egységbevonja a lovat és az embert. Ugyanakkor Zrínyi, a katona elképesztő racionalitássalszámol a lovakkal. Tábori kis trakta című munkájában (1652) különfejezetet írt a lovakról. Úgy határozta meg a lovasság és a gyalogság arányát,hogy számolt a terepviszonyokkal. Általában gyalog háromszor annyilegyen, mint lovas, de a tágas helyeken az arány 2:1 legyen. Számításba vette,hogy mennyi lehet egy ezredben a lovak száma. „Fő-lovasszázados…tarthat hatot… Fő szállásosztó, vice-lovasszázados, lovas rendelő mindenniktarthat ötöt… Közlovas, muzsikás, fundáló mindenik egyet-egyet. Ezenkívülsenkinek nem szabad tartani csak egyet is. Teszen ez eddig 10 892 lovat.”Mindemellett számba veszi az igások számát az élelmiszert és a fegyvertszállító szekerekhez, majd kiszámítja, hogy összesen a 13 600 lónak havontaés esztendőnként mennyi abrakra van szüksége. Perjés Géza megállapításaszerint évszázados tapasztalatok alapján szabták meg a hadseregben a lótakarmányozásnégy időszakát. „Az első a téli kvártély ideje… A második azún. füvellés ideje, a tavaszi hónapokban. Harmadik az aratás előtti 6–8 hét,amikor a lábon álló éretlen gabonát adták zöld takarmányként a lovak elé. Anegyedik időszak aratástól a hadjárati idő végéig tartott… A lovak kihajtásáta tavaszi legelőre elsősorban egészségügyi okok indokolták…” 1336 ZrínyiMiklós szigorú számításokkal formalizálta a hadseregben a lovak ellátását,megállapítván, hogy mennyi az optimális napi adag, s ez már a korabeli nyugativilág modernizációs törekvéseire jellemző. 1337Külön társadalmi csoportot alkotnak a lóval foglalkozó egyének. Szakértelem,megbecsülés, szociális helyzet tekintetében erősen tagolt társaság.Vannak szakértelmet igénylő bizalmi foglalkozások: főlovászmester, vice-1334 Uo. I/48.1335 Uo. II/32–34.1336 Perjés Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadsereg-élelmezés és stratégia aXVII. század második felében (1650–1715). Bp. 1961.1337 Zrínyi Miklós: Tábori kis trakta. In: Zrínyi Miklós Összes Művei. I. Szerk. CsapodiCsaba–Klaniczay Tibor. Bp. 1958. 411−412, 421.511