Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

megszerezni, annál átfogóbb rendszabályt alkothatott polgárai, lakói számára.Kolozs mezőváros első kiváltságai még a XIII. századból keltezhetőek. Amezőváros a középkor folyamán több ízben bővíthette szabadságait a királyoktól,majd később az erdélyi vajdáktól kapott kiváltságoknak köszönhetően.Az első Kolozsra is vonatkozó kiváltságlevél 1291-ből származik és asókitermelő, -szállító helységek kiváltságairól szól. Az 1291. július 23-aelőtt kelt oklevélben András király a tordaaknai hospeseknek ugyanazokat akiváltságokat adta, amelyeket a désaknai, széki és kolozsi királyi hospesekélveztek. 1121 Ezek a kiváltságok az ugyanazon év január 6-án Désakna királyihospeseinek adott oklevélben is szerepelnek. 1122 A leglényegesebb pontokszerint Désakna, Szék és Kolozs hospesei Buda és Esztergom polgárainakjogait élvezhetik. Minden helyi ügyben csupán választott villicusuk ítélkezhetett,aki felett csak a király vagy a tárnokmester állott. Tehát kivétetteka vajda és ispán fennhatósága alól, ugyanakkor mentesek voltak mindenfélebeszállásolástól. Mindezek mellett a sókitermeléssel foglalkozó helységek 3–3 napra szabad sóvágási jogot kaptak. Ezeket a szabadságokat több alkalommalis megerősítették.Kolozs történetében az 1470-es év nagy jelentőséggel bírt. Ekkor Kolozsmezővárost Fejérddel együtt Mátyás király Kolozsvár városának adományozta.1123 Több mint egy évig Kolozs Kolozsváré volt, amíg az 1471. szeptember9-i oklevélben Mátyás visszaállította Kolozs városi jogát, ugyanakkormegerősítette abban a kiváltságában, hogy használhatja Buda, Esztergomés Kolozsvár jogrendszerét. 1124 Kolozs jogi helyzetének helyreállítását istöbb ízben megerősítették. 1125Kolozs mezőváros Szent Imre tiszteletére alapított egyházának és papjainakHunyadi János tett adományt; ezt az uralkodók Mátyás királytól JánosZsigmondig kivétel nélkül megerősítették. 1126Kolozs gazdasági fejlődésére nézve rendkívül fontosnak bizonyult a II.János király által 1564. március 8-án kiadott szabad vásártartási kiváltság.1121 Jakó Zsigmond: Erdélyi okmánytár. I. Nr. 482. 288−289.1122 Uo. Nr. 465. 282−283.1123 Ub VI. Nr. 3794, 3795. 1470. márc. 26. 451−452.1124 Székaknát is megerősítik a jogállásában. A két oklevél szinte szóról szóra azonos, azeltérések csupán Kolozs városi jogállásba való visszahelyezésére vonatkozóan észlelhetőek.Mátyás miután az előző királyok okleveleiből meggyőződött arról, hogy Székakna királyimezőváros ugyanazon szabadságokkal élt, mint Kolozsvár, Buda és Esztergom királyi városok,kérésükre megengedi, hogy régi szabadságaik alapján éljenek. Mindkét oklevelet 1471.szept. 9-én bocsátottak ki Budán. L. MOL F 1 A Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára.Liber regii. 4 köt. 555−556. Az Erdélyi Királyi Könyvek. (A továbbiakban EKK) I. CD-ROM (Arcanum).1125 1473. szept. 6-án. Uo. 4. köt. 556−557.1126 Fejér Tamás−Rácz Etelka−Szász Anikó: János Zsigmond királyi könyve 1569−1570.(A továbiakban JZsKK) Kv. 2003. Nr. 1−2, 7, 13, 300.421