Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

Még abban az esztendőben, Szabó Károly centenáriuma kapcsán az erdélyi történetírórólkészített átfogó megemlékezést.Nemcsak szakmai, úgymond világi elismerésben volt része, a piarista rend isadózott munkássága és képességei előtt. Amikor 1925-ben, a kényszerű történelmiokok miatt önállósult romániai provincia Temesvárt gyűlésező első káptalanaPatay Józsefet választotta a rend főnökévé, Bíró Vencel, a fiúnevelő intézet addigirégense, a rendfőnök asszisztense és a kolozsvári római katolikus főgimnáziumigazgatója lett. 1172 A nagy múltú oktatási intézményben megfelelő módonhasznosíthatta a tizenhét éven keresztül megszerzett pedagógiai tapasztalatait.Vezetői beosztása miatt tagja lett az Erdélyi Római Katolikus Státusgyűlésnek is.1926-ban a főgimnázium nagy ünnepélyre készülődött. A rend Kolozsvárraköltözésének 150. évfordulója megünneplésére öregdiák találkozót tartottak. Atemplomi megemlékezést és ünnepi misét a főgimnázium dísztermében megrendezettmatiné követte. Az emlékező főhajtáson megjelentek az iskola volt romándiákjai is, akik jelenlétükkel is kifejezték ragaszkodásukat egykori alma materükiránt. A művelődéstörténeti jelentőségű esemény alkalmából Öreg diákvisszanéz… címmel György Lajos emlékkönyvet szerkesztett, melyben BíróVencel megírta a helyi piarista középiskola történetét. A római katolikus főgimnáziumrólönálló füzetben is megjelent tanulmánya. Eredményes igazgatói munkásságaidején létesítették az alapítványt tevő Jósika családról elnevezett új dísztermetés indították el az ifjúság számára a Rózsa József és Uitz Mátyás szerkesztetteJóbarát című lapot. 11731927. március 18-án tartotta székfoglalóját a Szent István Akadémián, melynektárgyául gróf altorjai Apor Istvánt (1638–1704), a katolikus vallás „nevezetesoszlopá”-t választotta. Távolléte miatt rendtársa, Balanyi György, az Akadémiaosztálytitkára olvasta fel értekezését. Elemző tanulmánya még abban az esztendőbenmeg is jelent. Sorra láttak nyomdafestéket egyéb munkái is: atyai jóakarója,Márki Sándor életrajzát közölte a Márki-emlékkönyvben. Tanulmányt írt azerdélyi solymászatról a Csengery-emlékkönyvben, Karácsonyi János történészrőlpedig az Erdélyi Helikonban. A Minerva könyvtárban adták ki A mai közszellemerdélyi történelmünk ítélőszéke előtt című munkáját (Kolozsvár 1928). Az erdélyifejedelmek temetkezése című publikációját az Erdélyi Múzeum szünetelése miatta tudományos jellegű írásművek megjelentetését felvállaló Erdélyi IrodalmiSzemle hozta.Munkaköre tovább bővült, amikor Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök1928. december 28-án – az Erdélyi Római Katolikus Státus Igazgatótanácsávalegyetértően – kinevezte a kolozsvári Báthory–Apor Szeminárium igazgatójávannakezekből. Nekem négyet osztottak ki, s ezzel majdnem egész évi munkámról be is számoltam.”(Tata, 1924. július 16.) Uo. Ms 5160/490.1172 1922. aug. 22-től régens, 1925. október 30-től igazgató. SzMPlébLt.1173 A lapot a magyar kultuszminisztérium támogatta. Bíró Vencel 1938. január 6-i levelébena támogatás további folyósítását kérte Hóman Bálinttól. Lásd Sas Péter: Erdélyi levelekHóman Bálinthoz. NyIrK 1998. 1. sz. 90–91.433