Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

an a logikai fonál nem az egyes eszméken, hanem eszmetömbökön való végigtekintésbenismerhető fel, s hogy a sok apró ellentmondás, mely fejtegetéseibeszövődött, közelebbről nézve, egy magasabb következetességbe olvadtfel.” 53 Ez a tény, kommentálja Kautz, a hiányokat nagyrészt kompenzálja,s azt mondja: az elfogulatlan és tárgyilagos ítélőnek azt is be kell vallania,hogy ezekre a művekre nem is szabad és méltányos a tisztán tudományos éstisztán irodalmi bírálati szempontokat alkalmazni.Kautz 1860-ban németül írt és világhírűvé vált, magyarul először 2004-benmegjelenő egyetemes eszmetörténete 54 világít rá, hogy már korán, magyar eszmetörténeténekmegjelenése előtt egy mai elemző számára tökéletesen elfogadhatóanlátta a nagy reformer helyét és szerepét. A fiatal tudós Széchenyiképe,értékrendje érett és kiforrott volt. A magyar fejezet egyik lábjegyzetébenolvasható a pompás érvelés: „Persze nem szabad azt hinni, hogy Magyarországnagy újjáélesztőjének e közvetlenül a gyakorlati élet számára szánt művei szigorúanrendszeres tanelméleti egészet képeznének. Széchenyinél ez csupánmásodlagos mozzanat, annak ellenére, hogy pontosan ismeri a tudomány korifeusainak,Smithnek, Malthusnak, Ricardónak, Saynek és másoknak a teljesítményeités elméleteit; ezen művek fő súlya és különös jelentősége inkább abbanáll, hogy azok egy szokatlanul nagyszerű, gyakorlati élettapasztalatból, ésa valóságnak, főként pedig a Széchenyi által lelkesen tisztelt Anglia gazdasági,politikai helyzetének és kulturális viszonyainak átfogó tanulmányozásából, ésegy figyelemre méltó jóstehetséggel megáldott szellemből hoznak elő összesenmindent, s egy sajátos, zseniális és nagyszerű világnézet kifejeződésének ésmegnyilvánulásának tekinthetők, amilyeneket csak roppant ritka történelmi ésállamférfiúi személyiségeknél találunk.” 55Széchenyi tevékenysége és művei életre hívták az egymással éles ellentétbenálló reakciókat. A főúri irodalomnak a magyar kultúrtörténeti ismeretekbejól beágyazott híres példája a Taglalat és a Balítéletek, amelyek egybena két ellenoldal prototípusának is tekinthetők. A Hitel ellenében jelentmeg A »Hitel« czímü munka taglalatja (Kassa 1831) Dessewffy József tollából.A barát és reformertárs, a népszerű ellenzéki vezér Wesselényi Miklóskönyve, a Balítéletek (Bukarest [Lipcse] 1833) a hasonló irányultságú koncepcióirodalmi realizálódása. Természetesen a két fél sajtóorgánumaibanszámos szerző közreműködésével folyik a vita, sorjáznak az érvek pro éskontra. De e vezető reakciók, melyeket döntően a fejlődési víziók különbségemozgat, megteremtik a légkört és a hangvételt a vitákhoz. 5653 Uo. XXXII.54 Kautz Gyula: Die geschichtliche Entwicklung der National-Oekonomik und ihrerLiteratur. Wien 1860. Magyarul: A nemzetgazdaságtan és irodalmának történeti fejlődése.Bp. 2004. (A továbiakban: Kautz 1860.)55 Uo. 98. §., 540.56 A számos „szakíró” típusú szerző közül itt most csupán Brassai Sámuel példáját említeném,ami rávilágít számos jellegzetes reformkori összefüggésre. Brassai a Hitel megjelenésétkövető nagy vitahullámban Széchenyi politikájának támogatójaként ír és érvel. A NemzetiTársalkodóban 1832-ben három folytatásos írásban áll ki a reformkoncepció védelmében. AHitel és Világ gondolatmenetét 10 pontba foglalva cáfolja Széchenyi bírálóinak érveit. „Gróf22