Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

in át történt, tehát néptöredékek lemaradhattak a Kárpátok előterében. 1284 Amoldvai magyarság honfoglalásig visszamenő ősisége mellett érvel Hajdú-Moharos József is, 1285 aki a csángók etelközi eredeztetésének gondolatáttelepülésföldrajzi érvekkel is igyekszik bizonyítani. 1286Moldva nagy számú „koman” népnévből származó földrajzi neve (LükőGábor Moldvából 13, Havasalföldről pedig 15 „koman” helynevet említ) ésa többi kun eredetű moldvai helynevek (pl. „korhány”, „korhán”) egyértelműenutalnak arra, hogy a területen nagyszámú kun népesség élt valaha. Aturkológus Aydemir Hakan Magyar Nyelvbeli tanulmánya a csángó nyelvjáráskun eredetű jövevényszavait veszi számba. 1287 A szerző szerint a csángónyelvjárás kun-kipcsak eredetű lexémái az „urk”–„uruk” = ‘lasszó’, ‘hurok’,a „dzsepü” = ‘gyapjú’, a „kórhány” = ‘domb’, ‘kisebb hegy’, és az „ír” =‘metsz’, ‘ró’, vagyis összesen mindössze négy szó. A magyar nyelvnek a kutatásjelenlegi állása szerint mintegy 30 kun eredetű köznyelvi szava van(nem számítva ide a Kis- és Nagykunság kun eredetű, még kellőképpen nemkutatott kun eredetű tájszavait), de Moldvában a kun jövevényszavak tömegévelnem lehet számolni, mivel a moldvai magyarság és a kunok közötti intenzívnyelvi kapcsolat időben erősen behatárolt volt. Erre nézve a tanulmányszerzője a szakirodalomban uralkodó nézetekkel (pl. Benda Kálmán)szemben úgy vélekedik, hogy Moldva kun népessége a tatárjárással nemsemmisült meg azonnal, ami a kunok megtérítésére vonatkozó későbbi oklevelesadatokkal, továbbá a nagyszámú „tatár” elnevezésű helynévvel (ezekaz Arany Horda kun-kipcsak etnikumaira utalnak) is bizonyítható. Az „ír”szó kapcsán a szerző feltételezi, hogy a kunoknak kapcsolatuk lehetett a székelyrovásírással, és ennek megfelelően az „ír” szó honfoglalás előtti származtatásátnem tartja valószínűnek. Ez utóbbi hipotézis megerősítéséreegyéb bizonyítékokat is felsorol (okleveles adatok, régészeti leletek, nyelvtörténetiadatok stb.).3. A román nyelvészek a csángó nyelvjárás kutatásával behatóan sohasemfoglalkoztak, voltaképpen még a nyelvváltáson már átesett falvak nyelvétsem kutatták. Az új román moldvai tájnyelvi atlasz (Noul atlas lingvistical României – Moldova şi Bucovina), noha sűrű ponthálózattal közli az adatait,csak néhány csángó települést (Dochia, Gioseni, Pralea, ValeaRea/Livezi) vett fel a kutatópontjai közé, és még ezek esetében sem közli,hogy román (ortodox) vagy románul beszélő katolikus csángók voltak-e azadatközlők. Noha alapkutatásokat nem végeztek, a legnevesebb román nyel-1284 Gunda: i. m. 71–72.1285 Hajdú-Moharos József: Moldva – Csángóföld – csángó sors. Vörösberény 1995. (BalatonAkadémia sorozat)1286 Uo. 81–84.1287 Aydemir, Hakan: Kun-kipcsak elemek a moldvai csángó nyelvjárásban. MagyarNyelv XCVIII(2002). 2. sz. 198–211.499