Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

natban. Több országgyűlés esetében az üléseken történtekről sok ezer oldalnyieredeti jelentés maradt fenn. Takáts Sándor, a magyar képviselőház levéltárosa1918 előtt több ezer, főleg a reformkori országgyűlések tárgyalásaivalfoglalkozó iratról készíttetett másolatot. Takáts 1927 után főleg ezekalapján írta meg mintegy ötven kisebb-nagyobb reformkori tárgyú tanulmányát,illetve könyvét. 1945 után a kutatók különböző okokból szinte kizárólagezen irategyüttest, az ún. Takáts Sándor-gyűjteményt használták. A fennmaradtiratok alapján a hálózat egy speciális részlegének, az ún. országgyűlésititkos szolgálatnak a működése már most is jól ábrázolható. 900A titkosrendőrség, általában a titkos hálózatok működése a XVIII–XIX.század fordulója óta foglalkoztatta a rendi és kulturális elitet. Minden vizsgálatmögött a titkosrendőrség kezét gyanították. 1805-ben törvény is született(1805: 5. tc.) „a rosszlelkű árulkodások megakadályozásáról” (De praecavendissinistris delationibus). A „hydra” léte – e néven emlegették a különbözőtitkos hálózatokat együtt – többször is országgyűlési sérelem volt. Atitkosrendőrség létszámáról és tevékenységéről a kortársak körében olyan elképzelésekéltek, amelyeket mindenképpen fantasztikusnak kell tartanunk.Felsőbüki Nagy Pál 1825 novemberében egy országgyűlési felszólalásábanúgy vélte, minden faluban van egy titkosrendőr, s az egész intézményreévente 18 millió forintot költenek. Kölcsey szerint „minden főhivatalaink, sa nem főknek is nem megvetendő része” a „hydrához” tartozik, s „a kenyérevőnép sokasága hasonlóktól hemzseg”. „[M]indenfelé elhelyezett számosügynökről”, „bőséges tudósításokról” beszélt az 1860-as évek elején írtösszefoglalásában Horváth Mihály is. 901 A jól kiépített, szélesen tagolt, jelentőslétszámú és így mindenhol vagy csaknem mindenhol jelenlévő reformkorititkosrendőrség képe ma is kísért, kis részben a történetírásban, főlegpedig a köztudatban – igaz, ezen elképzelések elterjedését nem annyira azegykorúak túlzásai, mint inkább a XX. századi közép- és kelet-európai tapasztalatoksegítették elő. A Polizeihofstelle magyarországi informátorainaklétszámára vonatkozó első hiteles adatokkal 1811-ből rendelkezünk. (A hálózatot,miután II. Lipót titkos munkatársainak egy része belekeveredett a monarchiabelijakobinus szervezkedésbe, újjá kellett szervezni.) Hager báró,Sedlnitzky elődje ekkor 28 titkos – 23 „első osztályú” és 5 „második osztályú”– levelezővel rendelkezett. 1827 márciusában Sedlnitzky I. Ferenc fel-900 A Polizeihofstelle iratanyagát a bécsi Allgemeines Verwaltungsarchiv (AVA) őrzi, aKabinettsarchivon (HHStA) belül elsősorban a Minister Kolowrat-Akten irataira gondolunk.A MOL bennünket érdeklő irategyüttesei: Magyar Kancelláriai Levéltár. Informationsprotokolleder Ungarisch–Siebenbürgischen Sektion (A 105), Bécsi levéltárakból kiszolgáltatottiratok. Kabineti iratok. Hungarica aus der Privatbibliothek S. M. Franz I. (I 50), Jelentéseka magyar országgyűlések tárgyalásairól (I 58), Regnikoláris levéltár. Takáts Sándorhagyatéka (N 119).901 HHStA Ungarische Akten. Comitialia. Fasc. 417C. Konvolut C. Ferstl 1825. november5-i és 7-i jelentése; Kölcsey Ferenc: Országgyűlési napló. Szerk. Völgyesi Orsolya. Bp.2000. 192; Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből 1823-tól 1848-ig. I.Genf 1864. 143.340