Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

alább három név jelöl: magyar, latin és német (néha negyedikként a görög is), smindhárom nyelven találunk ábécérendbe állított névmutatót.Az első, valóban mezőgazdasági tárgyú munkák tehát hazánkban is csak aXVII. században születtek meg. Viszonylag alacsony példányszámuk miattazonban a gazdálkodásra gyakorolt hatásuk akkor is minimális lehetett, ha egyáltalánaz országban jelentek meg. 5 Hozzájárult ehhez az, hogy – talán egyetlenkivétellel – nem is a gazdálkodó emberek számára készültek, hanem vagy tudományosértekezésként, vagy – ritkábban – a birtokosok okulására szánt útmutatóul.Nyelvük többnyire latin, kiindulópontjuk sem annyira a hazai gyakorlat,mint inkább a forrásul használt idegen munkák. A gazdaság tényleges támogatásacsak a XVII–XVIII. század fordulóján vált ezen munkák célkitűzésévé.Nem a paraszti termelők tudását kívánta gyarapítani az az egyetlen kivételsem, amelyet szerzője gazdálkodóknak szánt, hanem a városi lakosokét.Lackner Kristóf (1571–1631) 1619-ben kiadott Actus oeconomicusa iskoladráma,amelyet a szerző városa, Sopron diákifjúsága számára írt, de a felnőtt polgároknakis figyelmébe ajánlott. Benne a szerző – aki évtizedekig volt a város magasrangú tisztviselője: hosszabb ideig polgármestere és városbírája – azokra aművelési eljárásokra próbálta oktatni polgártársait, amelyeket a soproni polgárcsaládoknálmaga is látni szeretett volna. 6 Forrásként kizárólag antik auctorokrahivatkozott, a gazdálkodás egyes területei viszont meglehetősen egyenetlenüljelentek meg munkájában. A legtöbb figyelmet a szőlőművelésnek szentelte, aszántóföldi növények esetében ugyanakkor jórészt megelégedett a gabonafélékkezelésének, tárolásának részletezésével, s alig fordított figyelmet magára a művelésre.7Ugyancsak oktatási célzattal publikálta Magyar Encyclopaediáját (1653)Apácai Csere János (1625–1659). Eredetiségre ő sem igen törekedett, forrásaitsem a mezőgazdasági munkákban, hanem részben az antik szerzők műveiben,részben a kor hasonló jellegű enciklopédikus munkái között találta meg. 8 Megállapításaiígy meglehetősen elvontak, felszínesek maradnak. Szó esik a talajfajtákról,megismerésükről, a major (uradalom) kiépítéséről, kertekről, állattartásról,vadaskertekről. A szántóföldi művelés részletei azonban végül Apácainál isháttérben maradnak. Kalendáriumában szorgalmazza a trágyázást, a gabona helyestárolását (forgatását), a jószág legeltetését, ugyanakkor a szántóföldi növényekegymásutániságáról, a takarmánynövények termesztéséről nem szól. 9 Viszonylagkevés elemet fedezhetünk fel Apácai művében a magyar valóságból.5 Lackner [Lackhner] Kristóf: Actus oeconomicus. Francofurti 1619. A kiadvány a nyomdászszámlája szerint 200 példányban készült el. Ma egyetlen példánya ismert az OSZK-ban.6 Kovács József László: Lackner Kristóf és kora (1571–1631). Sopron 1972. 100–102.7 Lackner: i. m. 19.8 Bán Imre: Bevezető. In: Apácai Csere János: Magyar Encyclopaedia. Bp. 1959. A Bevezetőa 20–21. lapon az érintett részek fő forrásaként Alsted Encyclopediáját nevezi meg.Véleményünk szerint az antik szerzők legalább olyan fontos szerepet játszottak Apácai forrásaiközött, mint a neves német tudós.9 Apáczai: i. m. 287–305.11