Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

tekre, – a tudományok és szép mesterségek közönségesen való előmozdítására,– a szegények, nyomorékok, betegek ápolására megkívántatnak.” 83A közszférában (közönséges gazdaság) „a takarékosság törvényére ...szorosan kell vigyázni. ... a közönséges bevételek és kiadások közötti aránytpontosan meg kell tartani, és azokat szoros egyenlőségbe kell tenni, és hogya közönséges szükségletek pótlására, az egyes személyektől, az ő tiszta jövedelmeknekcsak egy részét kell kívánni.” Elsorolja a gazdálkodás elveit éstennivalóit: „Így cselekszik ezzel a jó gondolkodású magános gazda is.” 84Világkép, intellektuális forrásokAz akkori századelő magyarországi közgazdasági nézetvilágát kevésséjellemezték meggyökeresedett tantételek, noha a bécsi udvarnak az a politikája,hogy a sonnenfelsi kameralizmust hivatalosan tanítandó doktrínakéntkezelte, kétségtelenül befolyásolta a szokásszerűen használt gazdasági érvelést.A századforduló környékén a szakirodalmat is olvasó szűk kör esetébena merkantilista és fiziokrata nézetrendszer hatásának a nyomai egyaránt 85 kimutathatók,ennek ellenére a gazdaságról gondolkodók érvelését mégis elsődlegesenmerkantilisztikus nézetvilág jellemezte. A smithi gondolatrendszerazonban az egész kontinensen diadalmasan nyomult előre, a XIX. századelső évtizedei már az „új rendszer” befogadásáról, vagy korrekciójárólszóltak. A magyar közgazdasági gondolkodást mozgásba hozó Széchenyi isszéleskörűen tájékozódott, s gazdasági felfogását – általa is hangsúlyozottan– a kor legmodernebb eszmerendszereire, a smithi, benthami nézetekre vezetivissza.A XXI. századi olvasó, érthető okokból ezért Bethlen könyvében is Smithrendszerének tárgyalását várja izgalommal, jóllehet egy átlag olvasottságúközgazdásznak több új információt nyújt a merkantilizmus és fiziokratizmuscsinos kis bemutatása, mint a „skóciai fi” elméletébe történő bevezetés. 86Az új paradigmát a következőképpen jellemzi összefoglalóan: „Smithigyekezett, bizonyos tekintetben a feljebb említett két rendszereket egymássalmegegyeztetni, melyek közül a kereskedési rendszer a nemzetigazdaságot leginkább a mesterségekben és kereskedésben; a földmívelésirendszer pedig a földmívelésben helyeztette... Ő ezt a két egymással ellenke-83 Bethlen 1831. 92–93.84 Uo. 94.85 Éppen gróf Almásy Pál (1749–1821) aradi főispán munkáiban észlelhető fiziokrata tendenciákkalátszőtt gazdaságmagyarázat.86 Külön bája van, amikor az életrajzi bemutatásban azt olvassuk: „Smith Ádám skóciai fi(született 1723, meghólt Edinburgban 1790) a törvény-tudományának doctora, és a glasgow-ifőoskolában az erkölcstudománynak tanítója, utoljára a skóciai vámtisztségnél királyi biztosvolt.” (Bethlen 1831. 35.)31