Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

zőgazdálkodás fejlesztéséről írt értekezéssel ,,Apáczait agrárirodalmunkegyik korai képviselőjeként értékelhetjük” – állapítja meg Csetri Elek. 1006Apácai felvázolta az egységes nemzeti iskolarendszer körvonalait is. Alatin nyelvű képzés helyett a magyar nyelvű oktatásért szállt síkra és az akkorihazai oktatást azzal ostorozta, hogy az gyakorlati filozófiát, vagyisoeconomiát, jogtudományt és politikát nem tanított. Szükségesnek vélte azismeretek átfogó rendszerezését, az ifjúság hasznos tudnivalókra való tanítását.A pénznek az országban való tartása elvéből kiindulva, sajátosan értelmezettmerkantilizmusával állította, hogy a fiatalok külfölföldi taníttatásávaljáró pénzkiadások megtakarításával hazai akadémiákat lehetne működtetni,amelyek esetleg külföldi fiatalok oktatásával pénzt is hoznának az országba.A XVII–XVIII. század gazdasági irodalmában az agrárkérdések tárgyalásaszorosan kapcsolódik a megjelent természettudományi művekhez. Ilyenösszefüggésben foglalkozik Csetri Elek Nadányi János Kolozsvárott 1669-ben megjelent Kerti dolgok leírása és Szabó Pál Kultsár mesterség címen kiadottmunkájával, de az erdélyi méhészettel kapcsolatos írásokról sem feledkezikmeg. Ez utóbbival kapcsolatosan Csetri Elek Erdélyi méheskert címentekintélyes kötetet jelentetett meg, amelyben a könyvtárakban, levéltárakbantalálható régi erdélyi méhészkönyvek tartalmát és jelentőségét mutatta be. 1007Ez az első magyar nyelven megjelent munka, amelyben a szerző rendszerezia méhészet mint önálló termelési ág jelentőségét és fejlődését, a méhészettelkapcsolatos irodalom összefoglalását a XVII. századtól 1848-ig.A XVIII. század első fele a Habsburg berendezkedés szakasza. Magyarországés Erdély azonban továbbra is visszamaradt a gazdasági-társadalmifejlődésben, és csupán agrártermelő és nyersanyagot szállító szerepet tölthetettbe a birodalomban. A Habsburg-uralom idején az osztrákoknak fizetettmagas adók a töröknek fizetett összeg közel tízszeresére emelkedtek. Erdélynekekkori állapotát a történeti statisztika és a történeti szociológia segítségévelmutatta be Csetri Elek az Imreh Istvánnal közösen írt, 1980-ban megjelentkönyvében. 1008 Ebben a szerzők ismertették az osztrák adózási rendszert,és az adatok tükrében felvázolták a korszak gazdasági-társadalmi összefüggéseit.A XVIII. század második fele a francia forradalmat is előkészítő európaifelvilágosodás kora. Nyugaton ebben az időszakban láttak napvilágot Rousseaués Montesquieu tanai, és olyan klasszikus művek születtek, mint AdamSmith A nemzetek gazdagsága (l776), amely a közgazdaságtant az önálló tudományszínvonalára emelte. Kelet-Európába a felvilágosodás német változataBécs közvetítésével jutott el, így Erdélybe is. Az osztrák gazdasági elmélet,szemben az angol és francia klasszikus közgazdaság-tudománnyal, afejlett merkantilizmus szakaszában torpant meg. Az osztrák kameralizmus abirodalmi kincstár részére törekedett minél több bevételi forrást találni, elsősorbana fiskális rendszer korszerűsítésével, az adók növelésével. Az irány-1006 Csetri: Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás... 56.1007 Uő: Erdélyi méheskert. Székelyudvarhely 2001.1008 Csetri Elek–Imreh István: Erdély változó társadalma l767–l821 között. Buk. 1980.384