Emlékkönyv Csetri Elek születésének nyolcvanadik évfordulójára

zsuiták első betelepítése korában 1151 és Bethlen viszonya Pázmánnyal 1152 címűdolgozata. Választott és módszeresen kutatott történelmi korszakához, az ErdélyiFejedelemség Históriájának feldolgozásához sem lett hűtlen. Az ebben a témakörbenírt – Az erdélyi fejedelmek és a román vajdák 1153 , valamint a Béldi Pál felkelése1154 című – tanulmányai mélyreható ismereteit tükrözték. Sikerében, elismerésébenismételten szerepe volt Kelemen Lajosnak, aki látva komoly érdeklődését,fontos adatokkal segítette kutatásait, aki a lelkiismeretes kutatóról így emlékezettmeg Naplójában: „1917. október 4. Ma volt nálam Bíró Vencel a levéltárban.Oláh összeköttetésekre keresett adatokat. Átadtam neki a Jósika-levéltárbantavaly kapott okleveleket s fölhívtam a figyelmét a Lázár-levéltár nehány darabjára.Megígértem, hogy az unitárius egyházi levéltár N. Kovács István-féleBéldi Pálra vonatkozó leveleit is átadom neki, hogy ha kap valamit bennük, dolgozhassaföl.” Majd néhány hónappal később ismét felbukkan a piarista paptanárneve: „November 3. Bíró Vencelnek adtam oda 41 drb Béldy Pál-féle levelet.”1155 Kelemen Lajosnak sokat köszönhetett Bíró Vencel, aki tisztelője, majdbarátja is lehetett az erdélyi történetkutatás nagy öregjének. 1156A Magyar Tudományos Akadémia Csánki Dezső indítványára pályázatot írtki Az erdélyi fejedelmi hatalom fejlődése 1541–1690 című tárgykörben. Beküldöttdolgozatával Bíró nemcsak a pályázat győztese lett, hanem elnyerte az ezzeljáró 2000 koronás díjazású Bojári-Vigyázó Sándor-díjat is. 1157 „Az Akadémiatapsolt Bíró Vencelnek” – táviratozta Márki Sándor professzor. 1158Díjat nyert pályamunkája, szorgalmának és hozzáértésének elismerése buzdító,kedvező hatást gyakorolt munkássága további folytatásában. Szakmai körökbenegyöntetű elismeréssel adóztak teljesítményének. Ez a megítélés és állásfoglalásfogalmazódott meg a jeles pályatársak, Csánki Dezső, Lukinich Imre,Szekfű Gyula, Veress Endre, Cholnoky Jenő véleményeiben, kritikáiban és főpásztora,Majláth püspök levelében. 1159Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírása után Erdélybenhat férfi szerzetesrend folytatta munkáját. Az ifjúság valláserkölcsös és tudományosképzésére szolgáló Kegyes Tanítórendnek, a piaristáknak négy rendházában1151 Uo. 1914.1152 EM 1914.1153 Magyar Figyelő 1917.1154 Sz 1920.1155 KmOL Kelemen Lajos naplói. 1917.1156 Bíró Imre Simon Tamásnak. „Őszinte részvéttel értesültem Kelemen Lajos bátyánkelhunytáról. Vencel hálás tisztelője és igen jó barátja volt. Sokban segítségére volt kutatásaibanés témajuttatásban is.” (Tata, 1963. IX. 3.) SzMPlébLt.1157 „Szerencsém van a Magyar Tudományos Akadémia jutalmi érmét, mint a Bojári–Vigyázó-pályadíj odaítélésének emlékjelét, ide csatolva átküldeni. Bp. 1916. május 15.” BíróIhgy.1158 BíróI hgy.1159 Majláth Gusztáv Károly Bíró Vencelnek: „Kedves Tanár úr! Örvendek, hogy sokoldalútanári és nevelői elfoglaltsága mellett talál módot arra, hogy a tudományos munkálkodástily szép sikerrel folytassa. További munkálkodásához áldásomat küldve vagyok jóakaratúfőpásztora Gusztáv Károly erdélyi püspök.” (Gyulafehérvár, 1917. VII. 2.) BíróI hgy.430